Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1982-05-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 ■CISZélet hírei Előzetes A Munkásművelődési Központ rendezvényeiből: Tájékoztató az atomerőműről Fotó: Deák Hunor Június 10., (csütörtök) 19.30: Jacobi: Leányvásár (operett). Június 17., (csütörtök) 19.30: Feydeau: A balek (komédia). Június 20., 21., (vasárnap, hétfő) 19.30: Lehár: Víz özvegy (operett) Június 23., (szerda) 19.30: Maróti: Egy válás története (játék). Július 18., (vasárnap) 19.30: Moliere: Nők iskolája (vígjáték). Július 30., (kedd) 19.30: Soltész Rezső, a Gúnya és a Vastaps együttes koncertje. Hírek A béke- és barátsági hónap megyei megnyitójára került sor május 10-én Pakson, a Mun­kásművelődési Központban. A rendezvénysorozaton megye­­szerte megemlékeztek a fasiz­mus felett aratott győzelemről, és felemelték szavukat a béké­ért. A KISZ Központi Bizottság Középiskolai és Szakmunkás­­tanuló Tanács titkársága és a KISZ Atomerőmű Építkezés Bi­zottsága harmadik alkalommal rendezte meg a szakmunkás­­tanulók országos találkozóját Pakson, 1982. május 14—15-én. A találkozó célja: lehetőséget biztosítani a végzős szakmun­kás tanulóknak a paksi atom­erőmű-építkezés megismerésé­re, elősegíteni a területen dol­gozó vállalatok munkaerő­utánpótlásának biztosítását, a KISZ-építkezés vállalásból adó­dóan minél több fiatalt mozgó­sítani a beruházáson történő munkavégzésre. A másfél napos programra Pest, Fejér, Bács-Kiskun, Bara­nya és Somogy megyéből jöt­tek fiatalok, akik ács-állványo­zó, vasbetonszerelő, festő és hegesztő szakmát fognak sze­rezni. A rendezvény során meg­ismerhették az atomerőmű mű­ködési elvét, a szakmájukra jel­lemző folyamatokat a beruhá­záson. Délután a megyék kö­zötti kispályás labdarúgó-baj­nokságon vettek részt, melyet Baranya megye nyert meg, a II. helyezett Somogy megye, a III. pedig Fejér megye csapata. Az esti klubprogramokon a 22. sz. AÉV, a VEGYÉPSZER és a PAV klubjában találkozhattak a vállalatok képviselőivel, fiatal gazdasági vezetőkkel, és nem hiányoztak a játékos vetélkedők Sugárbiztonság Gondolom, már másoknak is feltűnt az a miniatűr alumínium bódé, amely a Déli bejáratnál van felállítva. Feltételezem, ke­vesen tudják, hogy mi célt szol­nál ez a kis házikó. Én is meglepődtem, amikor szakemberektől haillottam, hogy a kívülről jelentéktelennek tű­nő épület fontos láncszeme a sugárvédelmi rendszernek. De valójában mit is értünk sugárvédelem alatt? Fellapoztam az értelmező szótárt, ahol csak ennyi állt: su­gár ártalmak elleni védekezés. Ettől úgy érzem nem lettem sokkal okosabb, ezért a legille­tékesebbhez Maróthy László nukleáris főosztályvezetőhöz fordultam, aki készségesen tá­jékoztatott: — A sugárvédelem feladata kettős: áll egyszer az erőmű veszélyes zónájában dolgozó személyek sugárterhelésének alacsonyan tartásából, amit a védőöltözet, a rendszeres orvo­si, és állandó dozimetriai fel­ügyelet biztosít, valamint az atomerőmű környezetének vé­delméből. — Az utóbbi foglalkoztatja leginkább a közvéleményt, ezért szeretném, ha erről bővebben beszélnénk. Olvastam egy tájé­koztatóban, hogy a radioaktív anyagok környezetbe való kiju­tását csak a sugárvédelmi ál­lomások tudják kimutatni. Hol tartanak jelenleg ezek­nek az állomásoknak a kiépíté­sével? — Az ütemtervben előírt ha­táridőt módosítani kellett. De a közelmúltban születtek intéz­kedések, melyek előtérbe he­lyezték a sugárvédelmi állomá­sok kérdését, hiszen az I. blokk indításakor ezeknek is üzemel­niük kell. Kiemelném a VER­­TESZ dolgozóinak munkáját, akik lóhalálában igyekeznek behozni a lemaradást. — összesen hány észlelőállo­mást létesítenek, hány km-es körzetben és milyen adatokat fognak mérni? — Hét nagy és tizenkét ki­sebb ellenőrzőállomás 1—30 km-es körzetbe végez folyama­tos mérést. Ez áll egyszer a csapadék és a szállópor minta­vételéből, amelyet a lakótele­pen lévő környezetellenőrző la­boratóriumban analizálnak. To­vábbá áll a sugárzási szint, va­lamint egy speciális koncentrá­ció mérésből. Jelentős a szellő­zőkéményen vagy esetlegesen a vízzel távozó radioizitópok el­lenőrzése is. Pontosan kell ismernünk még a meteorológiai adatokat, mert ezek ismeretében számítható a kibocsátott anyagok terjedése. — Egy esetleges kisugárzás esetén, milyen gyorsan tudná­nak intézkedni? — Olyan biztonsági berende­zések kerültek beépítésre, ame­lyek szavatolják, hogy az erő­mű ne szennyezze környezetét. Minimális a valószínűsége a ki­sugárzásnak. De ha mágis tör­ténne, valamilyen meghibáso­dás, akkor az említett állomá­sok ezt azonnal visszajeleznék. Mi rögvest felállítanánk a prog­nózist és meqfelelő biztonsági intézkedéseket tennénk. Meg­győződésem, hogy erre nem fog sor kerülni. — Köszönöm a tájékoztatást. SEBESTYÉN MARIA sem. Szombat délelőtt szakmai versenyek voltak, amelyeken a legjobban Tolna megye képvi­selői szerepeltek. A találkozón a fiatalok jól érezték magukat és, hogy mennyire tetszett meg nekik az atomerőmű, az majd az őszi időszakban derül ki, amikor munkába állnak és talán több­jükkel is találkozunk majd itt az építkezésen. A TÁÉV nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a lakótelepi II. szá­mú szolgáltatóházat a tervezett december 31 -i határidő helyett augusztus 30-ra ált tudja adni. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos vetélkedőt szervez szocialista brigádok ré­szére. A vetélkedő részletes ki­írása az MSZBT-értesítő 1982/1. számában olvasható. TECHNIKA Manipulátoré az átrakógép ? A kérdés megválaszolásában, valamint az átrakógép ismer­tetésében a berendezés alapos ismerője, Gyetvai Gábor, az ÉVIG villamos mérnöke nyújt segítséget, aki a hazai első át­rakógép helyszíni üzembe he­lyezésének egyik vezetője. A manipulátor ember irányí­totta szerkezet, melyet főként sugárveszélyes anyagokkal vég­zett műveleteknél használnak. Ez igazán illik az átrakógépre. Érződik, hogy manipulátornak a hagyományos gyakorlatban a szó eredetét is tükrző, emberi kézhez közeli méretű, laborató­riumokban alkalmazott szerke­zetet nevezik. Azonban egy ál­talánosabb értelmezés szerint az emberi kéz képességeit ki­terjesztő minden berendezést manipulátornak nevezhetünk. Még egy ilyen monumentális szerkezet is mint az átrakógép, melynek önsúlya 64 tonna, cse­rélhető szerszámokkal, tartozé­kokkal és villamos berendezés­sel együtt pedig több mint 100 tonna. Illik rá a név azért is, mert a minipulátoroktól 4—10 szabályozott mozgás képessé­gét várhatjuk el, az átrakóqép pedig 7 mozgásra képes. Fon­tos hangsúlyozni, hogy a moz­gások szabályozottak. Szabályozatlan mozgásvezér­lés esetén ez a hatalmas erő­kifejtésre alkalmas gép elefánt lenne a porcelánboltban, a megfogandó elemek többségét összetörné. Egy példával hadd illusztráljam ezt. Ha egy nagy erőkifejtésre képes szabályo­zatlan mozgósvezédésű géppel egy bejárati ajtó csöngőjét nyomatnánk meg, az a nyomó­gombot a fallal együtt be­nyomná. Szabályozott vezérlés­sel az erőkifejtés illeszthető a primerköri technológia diktálta, a fűtőelemek szállításával kap­csolatos szakszerű feladathoz. Az átrakógép önálló mozgás­vezérléssel rendelkező fő me­chanikai egységei több rész­egységből tevődnek össze. Az átrakógép mechanikai részegységeit villamos motorok mozgatják. A motorok fordulat­­számát a hajtásszabályozó áramkörök tartják az operátor szándéka szerint beállított ál­landó értéken és egyben kor­látozzák a kifejthető legna­gyobb erőt is. Az operátor te­vékenységének hatását a mun­­karúd sérülésének megakadá­lyozása céljából a védelmi rendszer és a központi vezér­lő áramkörök korlátozzák. A munkarúd az átrakógép legfon­tosabb része, ezért egy komp­lett tartalék is rendelkezésre áll, gondolva az üzemi munka­rúd esetleges sérülésére. Nagy értékű gondosan beszabályo­zott szerkezet ez, melynek üté­se a közel 20 m-es hosszúsága ellenére is csak kisebb lehet mint 3 mm. Ezért a sérülések megelőzésére az operátori té­vedések kiküszöbölésére az át­rakógép védelmi rendszere csak a kiszolgálási terület felett en­gedélyezi a mozgást. Felmerül­het a kérdés, hoqy vajon mek­kora biztonságot kéoes nyújtani az átrakógéo védelmi rendsze­re. Nos a védelmi rendszer sa­ját meghibásodása ellen ön­magának megháromszorozása védi. E három párhuzamos vé­delmi rendszert jelent, melyből ha egy meghibásodik is, a munka folytatható. A qép vil­lamos berendezése a hibát jel­zi és az akár a feladat végre­hajtásának megszakítása nél­küli, munka közben kijavítható. El kell mondani még azt is, hogy az ótragógépet nagy pon­­tossáaú távolsáqmérővel szerel­ték fel. A kazetták koordinátái­ra történő reállás pontossáqa plusz, mínusz 1 mm. Ezen kí­vül egy optikai rávezető indiká­tor segíti az operátort az átra­kótér fölötti tájékozódásban. Az Ipari Minisztérium ifjúsá­gi parlamentjét 1982. április 17- én rendezték meg Budapesten. A parlamenten részt vett a be­ruházási ifjúsági fórumon meg­választott küldöttünk is, Tabaj­­di György, a GYGV dolgozója. A szekcióülésen elhangzott hoz­zászólásában a következőket érintette: a beruházás irányí­tása koordinálásának problé­mái, az alkalmazott vállalati és beruházási ösztönzési rendsze­rek gondjai, távlati kérdései, a Paksi Atomerőmű Kormánybi­zottság ifjúságpolitikai intézke­dési tervének aktualizálása, a sokat emlegetett 2 db 1000 MW- os rekatorblokk esetleges épí­tésében a döntés sürgetése, va­lamint, hogy a KISZ-nél kimun­kálás alatt von a minősített he­gesztők képzésében, Pakson történő foglalkoztatásában való részvétel és egy „Nemzetközi Altomerőműves Ifjúsági Reflek­tor” működtetése feltételeinek megteremtése. Az Ipari Minisz­térium ifjúságpolitikai intézke­dési terve az Ipari Közlönyben fog megjelenni, a tárcához tar­tozó vállalatok kísérjék figye­lemmel. * A KISZ Atomerőmű Építkezés Bizottsága 1982. április 22-én tartotta soros ülését, melyen tá­jékoztató hangzott el a tavaszi taggyűlések és küldöttgyűlések tapasztalatairól, az 1982. évi FIN lebonyolításáról, elfogadta a bizottság a hatáskörébe tar­tozó káderek képzési tervét, az éves felkészítőtábornak és a Szakmunkástanulók Országos Találkozójának végleges prog­ramját. Munkabizottságot ala­kított az MN 2986. sz. alakulat KISZ-bizottságával kötött meg­állapodás felülvizsgálására és néhány vállalatnál a fiatal ér­telmiség helyzetének vizsgála­tára. * Újjászerveződött a lengyel fiataloknak a Lengyel Egyesült Munkáspárt elvi irányításával működő ifjúsági szervezete az atomerőmű beruházáson a BU­­DOSTAL fiataljainak kezdemé­nyezésére. KISZ-bizottságunk felvette velük a kapcsolatot és reméljük, hogy együttműködé­sünk rendszeressé és konstruk­tívvá válik. * A már hagyományos szocialista ifjú városok fiataljainak talál­kozójára idén Fehérgyarmaton kerül sor 1982. július 23—25. között. A találkozón a Paks vá­rosban dolgozó fiatalokat 30 fős küldöttség fogja képviselni. Helyreigazítás Az atomerőmű Építői áprilisi számában tévesen jelent meg a KISZ-bizottság névsora. A névsor helyesen a követ­kező: a KISZ-bizottság titkára Németh Sámuel; tagjai: Papné Spanyiel Mária, Dombi Imre, Kovács Imre, Perge Jó­zsef, Pétersz János, Kőműves István, Major Balázs, Pókáné Tóth Éva, Hortobágyi Károly, Illés Rozália, Rostás György, Mácsik György. TAVASZ Fotó: Horváth Béla és az operátor utasítására eze­ket automatikusan végrehajtja - az átrakógép helye az auto­matikus gépek családjában a robot-manipulátorok között van. — kágé — Szakmunkástanulók országos találkozója Az elmondottakat összegez­ve és az automatikus vezérlés képességére vailó tekintettel — ugyanis a gép „emlékezete” a gyártás során beprogramozott tevékenyséqsorozatokat tárolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom