Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-05-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ ^ fi ' t Ó í BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. V. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. 1982. MÁJUS lfegHajra Köztudott, hogy az atomerőmű-építésnek befejező szakasza az üzembe íhelyezés. Nálunk most ez az J. sz. blokkra vonatkozik. Lapunkban csaknem minden munkafolyamatról írtunk már, de az üzembe helyezésről, és azokról, akik ezt végzik, még alig. E hiányt igyekeztünk pótolni azzal, hogy rövid beszélgetésre kértük meg Márton Jánost, a PAV üzembe helyezési főosztályának vezetőjét. — Le tudná írni vázlatosan és egy laikus számára is érthetően az üzembe 'helyezésnek, mint az építés és szerelés befejező szakaszának feladatait, valamint érzékeltetné a mindezekkel együttjáró felelősséget? — A szerkesztőtől kapott terjedelem ugyan kevés, de megpróbálom. A lényeg, hogy nekünk a meghatározott, főbb üzembe helyezési fázisonként, az idegen gőzös indítás, a cirkulációs mosatás, o melegjáratás, a fizikai majd az energetikai indítás során ismét és ismét és a léhetőségek szerint üzemi körülmények között 'ki kell próbálnunk, mondhatnám, le kell vizsgáztatnunk minden egyes berendezést, technológiai rendszert. E munka addig tart, míg meg nem győződünk mindezek tervek szerinti, és a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is megfelelő, üzembiztos működéséről. A felelősséget is érzékeltetve úgy fogalmazhatnék, hogy mi nem tévedhetünk. Csak akkor állíthatjuk ki bármilyen apró részegységről, majd később a teljes rendszerről a „jó bizonyítványt”, — aláírással igazolt személyi felelősséggel is — ha az valóban jó, üzembiztos, és a követelményeknek megfelelő. Megengedhetetlen luxus lenne, ha az üzemi géppé nyilvánítás után kellene kiszállnunk az országos energetikai rendszerből valami korábbi, hanyag ellenőrzésből fakadó üzemzavar miatt. — Ez valóban pontos, felelősségteljes munkát igénylő feladat. Hányán végzik ezt és milyen feltételek között? — A szűkebb gárda mintegy 110 fő, továbbá 5—600 ember a PAV különböző szervezeti egységeitől, akik az egyedi próbákat, vaqy az egves rendszerek vizsgáztatását végzik. A feltételeink? A tervezettnél is nehezebbek. A szigorú határidők miatt sok a túlóra, a szombati, vasárnapi, éjszakai munka. Mert sokszor olyan hibák, hiányok pótlását is el kell végeznünk, amelyekre a korábbi jegyzőkönyvi bizonylatok alapján nem lenne szükség. Néha olyan érzésünk támad, hogy az építők, szerelők nem voltak igazán tudatában, hogy itt nem egy betonelemgyárat, hanem egy atomerőművet építenek. Csupán egy példát említenék. Még most is, a melegjáratáskor, az 5. számú hurok egyik csővezetékéből egy éo — igaz, kissé megviselt — alsógatyát húztunk ki. Ne nevessen, mert ez inkább sírnivaló! No, de nem szeretnék sem dicsekedni, sem panaszkodni. Az viszont meggyőződésem, dolgozóink mindent megtesznek érte, hogy az I. sz. blokk méa ebben az évben megtermelje az ország által igényelt 300 milliárd kilowattóra villamos energiát. — Önök az üzembehelyezés melyik fázisát tekintik a legjelentősebbnek? — Ellentétben a közvéleményben elterjedt úgynevezett párhuzamos kapcsolással — amikor is közvetlenül villamos energiát adunk az országos hálózatba —, számunkra az ezt megelőző fizikai indítás lesz az első nagy ünnep. Az a pillanat, amikor megindítjuk az első láncreakciót; eleinte minimális hőtermeléssel, hogy aztán majd szakaszosan érjük el az előírt üzemi teljesítményt. Biztos vagyok benne, hogy az üzemanyaggal feltöltött reaktor vezérlőpultjánál az ügyeletes mérnök torka el fog szorulni egy pillanatra, amikor először adja ki az utasítást a szabályzórudalk felemelésére és az ügyeletes operátor keze is meg remeg majd egy pillanatra, amikor először nyúl élesen a kapcsolókarhoz. — Milyenek a partneri kapcsolataik az építő és szerelő vállalatokkal, az üzembe helyezésben részt vevő szovjet szakértőkkel? — Nem az én feladatom az értékelés, a minősítés. Azt azért el kell mondanom, hogy a szerelő vállalatok részéről történt határidőcsúszások is a mi feladatainkat nehezítik: kevesebb idő áll rendelkezésünkre a szükséges vizsgálathoz, ellenőrzésekhez. Kétségtelen, a legjobb partneri és valóban baráti kapcsolatunk a szovjet szakemberekkel alakult ki. Velünk együtt, ha kell, éjjel-nappal végzik feladataikat. Hasonló elismeréssel említhetném még a CSŐSZER-t és a VEGYÉPSZER-t is. Egyértelmű tapasztalat az is, hogy a vállalatok többsége nem szívesen végzi el az általunk „karácsonyfázásnak" nevezett munkákat, amikor a „díszek” felrakására, a helyreállítások elvégzésére, takarításra, a terület tényleges átadására van szükség. — Ezek szerint a partneri kapcsolatokban van mit javítani? — Szerintem ez nem csupán partneri kapcsolat kérdése, sokkal inkább a szerződéskötés, a szerződéses fegyelem témakörébe tartozik, valamint a preferenciarendszerhez. Bár kétségtelen, szükség lenne nagyobb rugalmasságra, bizalomra és figyelemre is az egyes vállalatok között. A tanulságokat elsősorban nem nekünk kell levonnunk, például arra vonatkozóan, hogy o kivitelezők érdekéitek legyenek a már említett „karácsonyfázásokban” is. — Amennyiben nem titok, jelenleg hol tartanak a —“ ha jól számoltak — 12 ezer oldalas feladattervnek a megvalósításában? Úgy is kérdezhetném, hogy az említett határidőcsúszások mennyire befolyásolják a különböző indításokra előírt határidőket? — Nem titok és nem is szeretnék mellébeszólni, de a kérdésben megbújó szemlélettel nem tudok egyetérteni. Ugyanis egy erőműnél, különösen egy atomerőműnél nem lehet elsődszámiításokból, becslésekből kikerekedő merev dátum. Az elsődleges szempont egyedül csak a biztonság, az üzembiztosság léhet, amelynek kinyilvánítását, felelős kijelentését a már említett több ezer vizsgálat befolyásolhatja és gyakorlatilag meg is határozza. Ez az Május 1. ünneplésére és a területi munkaverseny kitüntetéseinek átadására került sor április 27-én, a PAV tanácstermében, a beruházás politikai, gazdasági és társadalmi vezetői, valamint az élenjáró szocialista brigádok vezetői és tagjai részvételével. Csizmadia Endrének a szakszervezeti intéző bizottság titkárának megnyitója után Bajsz József, a KISZ KB tagja mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a munkásosztály nagy ünnepéről, május 1-ről, majd értékelte a beruházás 1981. évi munkaverseny-mozgalmát és ismertette az előttünk álló ez évi feladatokat. Ezt követően Szabó Benjamin, az MSZMP Tolna megyei V. B. tagja, kormánybiztos átadta az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak és kollektíváknak a kitüntetéseket. A „Paksi atomerőmű építésében kiemelkedő munkáért" vándorzászlót immár harmadszor a VEGYÉPSZER paksi főszerélésvezetőség nyerte el. A továbbiakban felsoroljuk a többi átadott elismerést és azokat, akik kiérdemelték. Minden kitüntetettnek gratulálunk! „Paksi atomerőmű építésében kiemelkedő brigádmunkáért” zászló: „Széchenyi I.” (22. AÉV), Gillemot (PAV) és „Május 1.” (VEGYÉPSZER) szocialista brigádok. „KISZ-építkezés Kiváló Ifjúsági Brigádja” oklevél: Béke (GYGV), Farkas Bertalan (ÉGV), Wigner Jenő (ERBE), November 7. (22. AÉV), Augusztus 20. (22. AÉV) ifjúsági szocialista brigádok. „Elismerő oklevél": Zalka (PAV), Urán (VERTESZ), Energia (22. AÉV), Békés atom véssé ismert, el kell mondani —, ihogy az üzembe helyezéshez készítettünk egy szigorú hálótervet, amelyben meghatároztuk a fontosabb határidők tartásához szükséges úgynevezett „kritikus” tevékenységeket Tény, hogy ez a hálóterv a melegjáratás fázisának kezdetére a szerelés teljes készültségét feltételezte. Most már nyilvánvaló, hogy ez a feltételezés nem vált valósággá és most ebből fakadnak a problémák. A technológiai szerelő vállalatok ugyanis jó, Iha június közepére befejezik a pótlásokat. Ezek a csúszások már aligha hozhatók be, kihatnak a további munkákra, és végső soron a fizikai indításra, a párhuzamos kapcsolásra, illetve ezek időpontjára is. — Mindezek alapján megítélése szerint mikorra várható a fizikai indítás? — Véleményem szerint július közepére. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy az erre az évre előírt kilowattórát meg fogjuk termelni. — Nem tudok mást mondani, mint hogy: úgy leqyen! Bizonyos vagyok benne, hogy az üzembe helyezők lelkes, felkészült és felelős csapata mindent megtesz ennek érdekében. Köszönöm a beszélgetést, amelyből sok mindent megtudhattunk az üzembe helyezésről és másról is ... (SKW), Béke (VEGYÉPSZER), Újhelyi László (CSŐSZER), Széchenyi (SKW), Tomasovszki (OSZV), Pollach Mihály (ÉGV), Kulich Gyula (26. AÉV), Rózsa Ferenc (22. AÉV) szocialista és munkabrigádok, Lézer (PGTV), Curie (PAV), Vegyész (PAV), Madam Curie (PAV), II. Rákóczi Ferenc (VEGYÉPSZER) ifjúsági brigádok. „Paksi atomerőmű építésében végzett kiváló munkáért”: Lehoczki Tibor (PAV), Szabó Péterné (VERTESZ), Magdics János (22. AÉV), Tóth György (ERBE), Varga Kovács József (VEGYÉPSZER), Kuzmenkó Péter (GYGV), Zajcev Alekszandr Vasziljevics (szovjet szakértő), KörmöCzi József (22. AÉV). „Paksi atomerőmű építéséért”: Matola Károly (SKW), Révész Ernő (VEGYÉPSZER), Újhelyi László (CSŐSZER), Varga Rudolf (SKW), Tomasovszki János (OSZV), Tóth Imre (ÉGV), Scheifer József (26. AÉV), Horváth Jenő (22. AÉV), Bauer András (PAV), Péterti István (ERBE), Grigoruk Alekszandr Álekszandrovics (szovjet szakértő), Saffarik Gyula (VEGYÉPSZER), Beczkó József (VERTESZ), Takács József (GYGV), Faragó Bálint (26. AÉV), Gólya András (CSŐSZER), Nagy Kálmán (OSZV), Koronyi Györgyéé (Április 4. GM), Tóth László (HŐTECH'NIKA), Fritz József (FTV). „A KISZ-építkezésen végzett kiváló munkáért”: Bakán Gáborné (FGTV), Kovács Béla (PAV), Kiss Károly (PAV), Kiss Zoltánná (PAV), Monoki József (VEGYÉPSZER), Babos Kálmán (PAV), Molnár János (VEGYÉPSZER), Gönczöl László (VERTESZ), Wagner József (GYGV), Haj'pál József (22. AÉV). t Az üzembe helyezők megbeszélést tartanak leges szempont egy különböző egyik. A másik — és mivel ke-CZAKÓ TIBOR Jó munkáért Az ünnepen Fotó: Ódorné Botka Katalin
