Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1941

Az iskola történetének áttekintése

Az iskola keletkezésének évét ma sem tudjuk pontosan megállapítani, eredetét a XVIII. sz.-ban kell kutatnunk. Dr. Fináczy Ernő „A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában” c. művében említi, hogy a protestánsoknál a falusi iskolák nagyrészében nemcsak az írást és olvasást, hanem a latin grammatika elemeit is tanította az iskolamester. Voltak olyan elemi iskolák,, amelyekben annyira ment a latin tanítás, hogy bátran fel lehet őket venni a kis gimnáziumok sorába. Fináczy szerint ugyanis ebben az időben ,,a protestáns iskolákban az elemi és középfokú oktatás nem volt intézményesen elkülönítve”. 1766-ban az országos vizsgálat (investigatio) 35 evangélikus közép- és felsőbb iskolát mutat ki a régi Magyarországon. Ezek közül 13 iskolában az egész latin nyelvtant, tehát a mondattant, a syntaxis-t is egészen elvégezték. Ezek „schola Latina usque syntaxim inclusive” néven szerepelnek a hivatalos feljegyzésekben. A 13 iskola felsorolásánál ott találjuk az aszódi kis gimnáziumot is, tehát 1766-ban már megvolt; a budai helytartótanácshoz hivatalosan beküldött tanügyi hatósági jelentés már említi ebben az évben. Minden bizonnyal olyan elemi iskolából fejlődött ki, amelyben az akkor kívánt elemi ismereteknél többet tanított a buzgó iskolamester. Hogy ez a derék tanférfiú ki lehetett, nem tudjuk határozottan.

Ebben az időben Aszódnak a Podmaniczky-család volt a földesura. A Podmaniczky-családnál 1761/62-től 14 éven át nevelősködött a nagytudású Szontágh Sámuel, aki később a tiszai egyházkerületnek lett a püspöke. Ez a takarékos, a mellett nagylelkűen adakozó férfiú 1770-ben az iskola feletti házat megvette (valószínűleg a Podmaniczky-család hozzájárulásával) s az egyháznak adta, hogy az elemi oktatás ott történjék, a régi szalmafödeles ház pedig maradjon meg Schola Latinának. A gimnázium első ismert tanára: Kádassy János.

Hosszabb ideig (1833-tól 1856-ig) működött az iskolában Koren István professor, kinek idejében az iskola 3 osztályból állott 6 évfolyammal. Kéziratos tankönyvét, amelyből a magyar nyelvtant és a stilisztikát tanította, azonkívül az egyes tanulók személyi adatait é§ a különböző tárgyakból kapott osztályzatait tartalmazó anyakönyvet, a Matriculát, a tanulók érdemjegyei feltüntető protokollum- füzetet (noteszféle) ma is őrzi a Petőfi-szekrény. Koren idejében 3 évig (1835—38) járt itt az a kis diák, akiből nemsokára a világ