Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1930
5 séget és a pontosságot. Erre rászoktatta Ármin bárót is. Jótevőnk legfiatalabb gyermeke irja édesatgjáról hallomás útján megemlékező levelében, hogy olyan rendszerető pontos ember volt, mint bátyja: Frigyes. Ez alatt a reformkor gyors érlelésbe indítja a magyar köztudatot s a viharszárnyakon sebesedő történeti események csakhamar a szabadságharcnak hajnalára ébresztenek. Az 1847. évi országgyűlésre Pestmegye óriási diadallal már Kossuth Lajost választja követének, kinek a váci járásban fő-szószólói, pártvezetői Majthényi Ignác, Beniczky Ödön, Podmaniczky Frigyes és Ármin voltak. Nemes hevülésiikért el kellett szenvedniük Széchényi István keményen megítélő szavát is. Ármin báró épp március 15-én jött haza Pozsonyból, hol bátyja azt írja e dátummal naplójában, hogy a vidék hangulata izgatott ugyan, de még mindig emelkedett. Az első magyar felelős minisztérium összehivatja az áprilisi alkotmány alapján az országgyűlést, melyre a család hét tagja kap királyi meghívó levelet. A felsőháznak körjegyzői gróf Andrássy Gyula, Podmaniczky Frigyes és Ármin lettek. Mikor ezután Kossuth lángszavára fegyvert fog a nemzet, hogy a császári hadak s öt nemzetiség ellen megvédje ezeréves alkotmányát és szabadságát, zászló alá sietnek az aszódi bárók is. Frigyes a Károlyi huszárezred századosa lesz, Ármin a nemzetőrség soraiba lép s ott harcol Szent-Tamásnál a római sáncokon, hol annyi magyar szív hiába onta vért. Bátyja érezve, hogy mily végzetes jövőt rejthet az idő méhe — birtokrészét: 1200 holdat öccsére ruházza azzal, hogy jennek ellenében évi 2500 ezüst forint évjáradékot kap, ami 3500-ra emelkedik majd. A szabadságharc fényes tragédiája a világosi elborulással véget ért. Frigyes bárót a 7. sz. Prohászka ezredbe sorozzák be Aradon s viszik közlegényként az olasz földre. Ármint a testvéri szeretet nyomába űzi s találkoznak is 1850 elején Bozenben. Csengő aranyban hozott neki segítséget, de ezenfelül egy kedves titkot árult el bátyjának, hogy magyar lelke árvaságát meg akarja osztani Keglevich Emma grófnővel, Keglevich Gábor főtárnokmester és gróf Sándor Matild szépséges leányával E boldog nászra érkezett vissza 1850 július 6-án Frigyes báró, kit a szabadságharc árja 1848 karácsony estéjén ragadott el otthonából. A szász földről ide szakadt édesanyának is nagy volt szívbeli öröme, mert bizony két leányának asszonyi sorsa sok borús napot látott. A fiatal párt négy fiúval áldotta meg az ég: Elemér, Béla, Gyula, Endre, kik gyermeki kacajjal sokszor oszlatták a férfigond felhőit. Kettőnek születését még a boldog nagyanya is megélte. Ármin báró azonban szerette az említett levél szerint a dalt és virágokat is. Igazi költői lélek volt. Ily rajongója volt a virágoknak már családjában János báró, aki betegség nélkül 103 évet élt. Ármin báró különösen a rózsát imádta. Órákig el tudott gyönyörködni színük játékában, szirmuk feslésében; élete alkonyán mint valami keleti hívő úgy ápolta óbudai otthonának kis kertjében rózsafáit. De szerette a nótafa virágait, a magyar dalt és zenét is; mert
