Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1929
i. Hz igazi kincs. Ünnepi beszéd, melyet a reálgimnázium új épülete alapkövének letételekor mondott Méltóságos és Főtiszteletű D. Haffay Sándor püspök úr 1929. október 27-én. Alapigék: Példabeszédek III. 13—18. Boldog ember, aki megnyerte a bölcseséget, és az ember, aki értelmet szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme. Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá. Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. Az ö útai a gyönyörűséges utak és minden ösvényei: békesség. Életnek fája ez azoknak, akik megragadják, és akik megtartják, boldogok ! Az evangélium diadalának emlékünnepe veti ránk a fényét. Azé a diadalé, melytől a világtörténelem uj korát számítjuk. Uj kor indult meg a reformációval, melyben többé már nem a hatalom, nem az erő, nem a gazdagság, nem az öröklött vagy megszerzett javak, hanem az emberek egyéni belső értékei lettek az érvényesülés döntő tényezői. Uj kor, melyben már többé nem a dicsőség vágya és nem az önzés elemi ösztöne, hanem, miként egykor Jézusban, az istenfiuság tudata lett a mozgató erő és a tettekre kötelező lelki törvény. Uj kor, melyben, miként egykor az Úr apostolai, a hite által szabadságra emelkedett ember szembeszállni merészelt az egész környező világgal, mert önmagában egy másik világot hordozott, melynek törvénye az Isten akarata, ereje pedig a meggyőződés. Uj kor, melyben az evangélium által szabaddá tett emberi szellem a tudás hatalmával visszakövetelte és vissza is hódította az öt megillető méltóságot az érvényesülés minden mezején. Uj kor, melyben a szellem és a lélek, a szív és az általános boldogság szolgálatának vágya és készsége ült arra a trónra, melyen addig az önkény és a nyers erő uralkodott a rabszolgaságba kénysze- rített emberek felett. 1*
