Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 31. (Budapest, 2017)
Zsuzsa MARGITTAL: La Fontaine’s Fables and Other Animal Tales in the Budapest Museum of Applied Arts’ Collection
LA FONTAINE- ÉS MÁS ÁLLATMESÉK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN ÖSSZEGZÉS A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet az Iparművészeti Múzeum különböző gyűjteményi osztályain fellelhető, ikonográfiái vonatkozásaik miatt azonban önálló tematikus egységként is kezelhető tárgyak együttesére, az állatmese-illusztrációkkal díszített darabokra. Az erkölcsi tanmesék és nem-moralizáló állattörténetek megjelennek többek között textileken, bútorokon és a leghagyományosabb formában, könyvillusztrációként is. A La Fontaine- mesék jelenetei igen kedvelt témái voltak a 18-19. században Aubussonban, Beauvais- ban vagy a párizsi Manufacture des Gobelins-ben szövött bútorkárpitoknak. Az Iparművészeti Múzeum vonatkozó bútorai ennek a hagyománynak 19. századi példái. A bútorkárpitokon feltűnő állatme- se-jeleneteknek gyakran közvetlen előképei lehetnek Jean-Baptiste Oudry illusztrációi, az egyes motívumok eredetének azonosítása azonban nemegyszer problematikus. Ugyancsak kérdéses, mennyiben tekinthetjük általános tendenciának a jelenetek elhelyezésének a szakirodalom által is hangsúlyozott rendjét: a bútorok ülőfelületén állatmeséket, háttámláján egyéb figurális ábrázolást megjelenítő gyakorlatot. Az Iparművészeti Múzeum bútoraihoz analógiaként említendő egy, a Salt Lake City-beli Anthony’s Fine Art and Antiques-ben bemutatott hétrészes ülőgarnitúra. A bútorkárpitok több jelenetének pontos mása tűnik fel az Iparművészeti Múzeum darabjain, így A róka és gólya (ltsz. 53.1399.1), A királyváró békák (ltsz. 53.1401.1) és A juhászkodó farkas (ltsz. 53.1406.1) c. mesék, valamint az egyik kanapé (ltsz. 53.1403.1) háttámlájának jelenete. Utóbbinak pontos tükörképét is megtaláljuk egy másik, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó darabon (ltsz. 53.1405.1). Az Iparművészeti Múzeum Könyvtárában őrzött, 19. századi végi - 20. század eleji illusztrált állatmesék közül ki kell emelni a Benjamin Rabier vagy a Louis Maurice Boutet de Monvel által illusztrált La Fontaine-köteteket, valamint Walter Crane The Baby’s Own Aesop c. művét. Ezek a mesekönyvek a könyvtár korai szerzeményei közé tartoznak. Nem csak Crane 1900-as önálló tárlata, de a vele foglalkozó egykorú iparművészeti írások is felhívták a magyar közönség figyelmét a brit alkotó munkásságára és a gyermekkönyv-illusztráció terén betöltött fontos szerepére. Könyvkötéstörté- neti jelentősége miatt és a benne foglalt illusztrációk okán is kiemelendő Jaschik- né Müller Mária A róka és a holló történetét ábrázoló színes bőrkötésébe kötött, Arthur Rackham által illusztrált Aesopus- meséskötete (ltsz. 86.170.1). 55