Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 29. (Budapest, 2013)
Dóra REICHART: Die Karriere einer Frau in einem Männerberuf in der Zwischenkriegszeit. Das Werk der Innenarchitektin Zsuzsa Kovács in den 1920er und 1930er Jahren
NŐI KARRIER EGY FÉRFIAS SZAKMÁBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT KOVÁCS ZSUZSA BELSŐÉPÍTÉSZ MUNKÁSSÁGA AZ 1920-AS, 1930-AS ÉVEKBEN ÖSSZEGZÉS Kovács Zsuzsa (1902-1974) belsőépítész, tervezőművész pályáját az 1920-as évek elején a nagy hazai kortárs példaképek hatása alatt indította, majd - az európai tanulmányútjain szerzett tapasztalatait követően - az 1930-as évekre kiteljesedve megteremtette tervezői munkásságának legszebb egyedi kivitelű példáit. Kovács Zsuzsa neve ugyanakkor napjainkig a típusbútor-, kislakás-problematikával forrt össze, mivel elméleti tevékenységét az 1930-as évek elejétől, bútortervezői alkotásmódját pedig az 1940-es évektől kifejezetten ez a szempontrendszer irányította. Ennek eredményeként jött létre 1958-ban „bestseller” műve: a szakma előtt és sok háztartásban mai napig jól ismert típuskonyha, amely majd százezer példányban készült el az Óbudai Kísérleti Lakótelepen történt beépítését követően. Kovács Zsuzsa hagyatéka, lakásának berendezése, a pályáját kiválóan dokumentáló terv-, fotó- és írott anyag 1981 óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeit gazdagítja. Az Adattári Gyűjtemény több száz rajzot, tervet és fotót őriz életművéből. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja és bemutassa Kovács Zsuzsa korai munkásságát, tevékenységét és kapcsolatrendszerét, húszas és harmincas években készült terveit és azok kivitelezett változatait, bútorait és enteriőrjeit. A pályáját kezdő, fiatal, korának modern tendenciáira nyitott alkotó látásmódja rámutat azon kortárs irányzatok sokaságára, arra a rendkívül izgalmas és összetett szellemi és művészeti közegre, amely egy egész generáció gondolkodás- módját meghatározta a két világháború közötti időszakban. Kovács Zsuzsa 20-as évekbeli munkássága reprezentatív értékű a német-magyar kapcsolatok vizsgálatának tekintetében. A „Kozma-szellemben” induló fiatal művész - az akkor szintén pályája elején tartó, Kozma hatása alatt tervező Kaesz Gyula, illetve a korábban évekig Berlinben tevékeny, az art deco rendkívül elegáns stílusában alkotó Pál Hugó műhelyét megjárva - német terület felé vette útját. 1924 és 1926 között munkát vállalt Berlinben, az általa „expressionizmusba oltott rokokó stílusúként” jellemzett Leo Nachtlicht építésznél. A Kovács berlini tartózkodása alatt készült laza, könnyed vonalakkal megrajzolt bútor- és enteriőrtervek vibráló hatásukkal tisztán tükrözik e formavilágot. Csomagolás-, textil- és tapétatervei a keleties és a nyugati groteszk motívumkincs vegyítéséből született „új-chinoiserie” jegyében fogantak, a húszas évek divatos irányzatainak megfelelően. Épülettervei kiválóan illeszkednek a kortárs német építészeti példákhoz, magukon viselve a „kozmás” barokkos motívumkészletet. 101
