Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 29. (Budapest, 2013)

Dóra REICHART: Die Karriere einer Frau in einem Männerberuf in der Zwischenkriegszeit. Das Werk der Innenarchitektin Zsuzsa Kovács in den 1920er und 1930er Jahren

Kovács pályájának ugyanakkor meghatározó állomása volt az 1931-ben megrendezésre került berlini építészeti kiállítás. Későbbi tervezői stílusát ez a kiállítás alakította ki, tudatosan itt figyelt fel a Bauhaus teljesítményeire. Az igényes, de olcsó bútor, kislakás, típusbútor problematikája, kérdései és megvalósíthatósága alkotói tevékenységének és ideológiai szemléletének egyre inkább elemi része lett. A Bauhaus konstruktivizmusa, az erőteljes, harsány színek, festett felületek Kovács Zsuzsa több munkájában is hangsúlyos szerepet kaptak. Alkotói tevékenységében ugyanakkor mindvégig vezérfonalként volt jelen az anyag tisztelete, amely egyben a tökéletes kivitelt, kifogástalan asztalosmunkát megkövetelő igényességgel párosult. A kedélyes, otthonos elrendezés a biedermeier hagyományon nevelkedett és azt újjáélesztő bécsi kortársak, Ernst Plischke, Felix Augenfeld vagy Walter Loos szemléletével mutat rokonságot. Hazai párhuzamként e tekintetben Kaesz Gyula vagy Nagy Károly tervezői munkásságát kell megemlíteni.

Kapcsolatai a CIRPAC (Comité Internationale pour la Résolution des Problèmes de l’Architecture Contemporaine) kezdeményezéseivel, a Kassák féle Munka-körrel, a mozdulatművészeti mozgalmakkal a tárgyalt időszak művészeti életének aktív alakítójává avatták.

Kovács Zsuzsa belsőépítészeti tevékenységével - Kaesz Gyula szavait idézve - a korszak „egyetlen sikeresen tevékeny be- rendező-női-sztárjaként” modern enteriőrművészetünk megkerülhetetlen alakja. A „karmester”, a „rendező” szerepét felvállalva, túllépve a pusztán esztétikai határokon, egy sokkal komolyabb rendező elvet érvényesített, amely az egész ember alapvető szellemi és fizikális szükségleteinek kielégítését jelentette. Ez a mindenre kiterjedő, egyetemes értékeket és szabályokat megteremteni szándékozó, megváltást ígérő felfogás a harmincas évek modernizmusának vezérfonala volt. E területen hazai vonatkozásban Kovács Zsuzsa nőként egy férfias világban teoretikus és gyakorlati munkáival megkérdőjelezhetetlen szerepet vállalt.

102