Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

FERENCZY Mária: Hetvenöt éves a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

megbízásból Japánban.

8 Majd áthelyezték a Xantus János

9 gyűjtéséből, 1868-1870-ből származó keleti művészeti tárgyakat, melyeket korábban részint az Iparművészeti Múzeum, részint a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára őrzött. A Hopp Múzeumba került számos korábbi ajándék, például dr. Duka Tivadar"

1 tárgyai a Nemzeti Múzeumból, odakerült többek közt Szemére Attila

11 japán fésűgyűjteménye, a Wegener-féle kínai textilgyűjtemény,

12 de az Iparművészeti Múzeum által a századforduló körül a világkiállításokon vásárolt kortárs keleti műalkotások is.

13 Később történt, de itt említendő, hogy a harmincas években követte ezeket gróf Zichy Jenő

14 kaukázusi és dél-szibériai expedícióinak (1892 és 1903 között gyűjtött) régészeti anyaga is.

15 Ez a kis múzeum ilyen módon egyesítette a polgári műgyűjtés által a közjavára felhalmozott műkincseket a ritka állami vásárlásokkal, továbbá a főúri gesztusnak köszönhető anyaggal. E múzeum természetesen fiatalabb Európa nagy keleti gyűjteményeinél, kivált a főúri alapításúaknái, ám régiónkban, Berlin és Moszkva között az egyetlen olyan, saját épülettel is rendelkező múzeum volt, amelynek kizárólagos profilja a keleti művészet és díszítőművészet gyűjtése és bemutatása.

16 A gyűjtemények szerény vásárlásokkal és nagylelkű adományok jóvoltából tovább gyarapodtak a két világháború közötti időben is. Donátoraink között első helyen kell megemlékezni Schwaiger Imréről (1866-1940). A magyar születésű delhi műkereskedő, aki századunk elején a nepáli kisplasztikát felfedezte a világ számára, gandhárai és mathurai plasztikákkal, középkori szobrokkal, mughal (mogul) műtárgyakkal és miniatúrákkal és számos más tárggyal, továbbá nepáli bronz kisplasztikákkal nemzetközi jelentőségű indiai, illetve nepáli gyűjteményt alapozott meg a múzeumban.

17 Az adományozók felsorolása, méltatása külön tanulmányt érdemel.

18 A gyűjtemények gyarapodása nem utolsósorban annak köszönhető (a múzeum könyvtára pedig kizárólag annak köszönheti gyarapodását a recenziós példányok révén), hogy Takács Zoltán fáradságot nem ismerő munkával ápolta és fejlesztette a múzeum nemzetközi kapcsolatait. Fáradhatatlanul levelezett a keleti művészet kutatóival, európaiakkal és távolkeletiekkel is.

19 Alapítása után négy évvel, 1923-ban nyílt meg a múzeum első (állandó) kiállítása, áttekintést adva a múzeum anyagáról. Ez időről időre kibővült a fontosabb új szerzeményekkel, de lényegében változatlan maradt a második világháborúig.

20 Hopp Ferenc születésének centenáriumára, a múzeum megnyitásának tizedik évfordulójára Takács Zoltán jubileumi kiállítást rendezett „Nagy-Ázsia művészete" címmel,

21 ezzel is figyelemre méltó kísérletet téve, hogy a magyar kultúra akkori áramlatainak körében elfogadásra, nagyobb támogatásra leljen a múzeum. Budapest ostroma idején a múzeum anyagának mintegy tíz százaléka veszett el. Az épület helyreállítása után a Múzeum lassan újra fejlődésnek indult: a korábban egyszemélyes intézmény (Takács Zoltánnak legfeljebb egy-egy munkatársa volt) több szakemberrel gyarapodott, s köztük megjelent a muzeológusok új nemzedéke, amely már keleti nyelvismerettel fölvértezve kutatja a Kelet művészetét. Nagy nyereség volt a Múzeum számára, hogy ezekben az években ott dolgozott (címzetes igazgatóként) Baktay Ervin ( 1890— 1963). az ismert India-kutató is.

22 Takács Zoltán utódai, a múzeum későbbi igazgatói is egy-egy szakágat képviseltek: dr. Horváth Tibor (1910-1972) a japán művészet szakembere volt, Gombos Károly (1924-1987) a kaukázusié, Miklós Pál ( 1927 ) pedig sinológus. A múzeum és az egyetem kapcsolatai is megujultak: a rendszeres utánpótlásképzéshez hozzá tartozott, hogy a keleti művészetről is hangzottak el előadások.

23 1945 után a múzeum külföldi kapcsolatai gyakorlatilag a szocialista országokra korlátozódtak. A Kínai Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és Vietnammal megélénkülő államközi kapcsolatok révén azonban nagyszámú ajándék került a múzeumba. Jelentős vásárlások és hagyatékok, többek között dr. Bozóky Dezső hajóor-