Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

BOBROVSZKY Ida: Három gótizáló ötvösmű Kecskemétről

BOBROVSZKY IDA HÁROM GÓTIZÁLÓ ÖTVÖSMŰ KECSKEMÉTRŐL A 17. század magyarországi iparművészetének kutatója ritkán kerül olyan szerencsés helyzetbe, amikor művészi törekvéseit és életrajzi adatait illetően is viszonylag ismert mester által készített érdekes ötvöstárgyak csoportjára bukkan. Ilyen csoportot alkotnak Cseh György kecskeméti ötvös 1630-as években készített gótizáló stílusú aranyozott ezüst poharai, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum, az athéni Bizánci Múzeum és a tószegi református egyház őriz.

1 Cseh Györgynek összesen hét munkáját ismerjük az 1626-1641 közötti időszakból, jóllehet ötvösként bizonyosan hosszabb ideig tevékenykedett. Első említését az 1625ben megerősített kecskeméti ötvös céhszabályban találjuk,

2 ezután különböző ügyek kapcsán folyamatosan említik a városi iratok egészen 1685-ig.

3 Nagykőrös tanácsülési jegyzőkönyve 1644-ben mint fogott birát, kecskeméti illetőségű Ötvös Cseh Györgyként jegyzi.

4 1679-ben a kecskeméti Szenczi Ötvös István végrendeletében találkozunk nevével.

5 1680-ban a kálvinisták részéről aláíróként szerepel a katolikusok által kifizetett 2^000 tallérról kiállított elismervényen,

6 1684-ben pedig a református kőtemplom felépítését megörökítő táblán olvashatjuk nevét egy másik kecskeméti ötvös, Tar György társaságában.

7 Eddig ismert munkái közül két talpaspohár és két tányér egyházi használatra, a kecskeméti és nagykőrösi ötvösök által kialakított későreneszánsz stílusban készült.

8 E stílus jellegzetességei a szép, egyszerű edényformák, a vésett lambrequin díszítés, amelytől a kecskeméti céhhez tartozó mesterek nem is igen tértek el. Hűen követték a református zsinatok által megfogalmazott esztétikai követelményeket, a mértékletes, józan, középszerű, tehát hivalkodástól mentes kifejezési módot, amit a reformált hithez méltónak tartottak.

9 A közízlés - lévén a lakosság zömmel református - ezt teljes mértékben elfogadta és magáénak vallotta.

10 A Duna-Tisza közi ötvösök közül csupán Cseh Györgytől maradtak ránk olyan művek - a három gótizáló pohár -, amelyek ezt a művészi kifejezésmódot próbálták meghaladni. E poharakat, az ötvös bizarr ötletének szüleményeit a gótizáló manierizmus sajátságos megnyilvánulásának tarthatjuk. Egyelőre nem tudjuk, mi inspirálta ilyen kevert stílusú tárgyak elkészítésére. Lehetséges, hogy a délnémet mesterek újgótikus stílusa hatott rá, valamilyen általunk nem ismert csatornán keresztül.

11 Nem volt idegen azonban az alföldi ötvösök gyakorlatában manierista concetto megformálása sem.

12 Másik lehetőség, valamely gótikus tárgy kijavítása, vagy újbóli elkészítése, amelynek kapcsán támadhatott ilyen gondolata. Ötletének sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a világi használatra megrendelt gótizáló poharak sorozata. A mesterjeggyel, a megrendelők neveivel és évszámmal jelzett poharak nemcsak a hódoltság területén megjelent meglepő stílusigazodás, de kalandos utóéletük miatt is rendkívül érdekesek.