Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

LOVAG Zsuzsa: Emlékkönyv Csernyánszky Máriának

legkiválóbbakat ünneplik, ebben szinte soha sem téved a szakmai közvélemény. Az, hogy ez a kötet sem lesz kivétel, már szerkesztése során bebizonyosodott. Senki nem volt, aki az első kérdésre ne vállalta volna örömmel a munkát, elfogadva és betartva a rövid határidőt is. S ha évkönyvünk terjedelme nem szabna szigorú korlátokat, sokszorta több tanulmánnyal köszönthetnénk Csernyánszky Máriát. Ebben nem csak a pályatársak nagyrabecsülése, tisztelete tükröződik, de az a szeretet is, amelyet mindenkiben felkeltett, aki kapcsolatba került vele, akár személyesen, akár írásain keresztül. Mert munkáiból nem csak az óriási tárgyi tudás, a feldolgozás példaadó módszere ragadja meg olvasóit, hanem az a szeretet is, amellyel a művészi alkotások talán legtörékenyebb emlékeihez, a régi textil iákhoz közeledik. Mindez együtt avatja követendő példává Csernyánszky Mária munkásságát azok számára is, akiknek kutatási területe nem kapcsolódik közvetlenül az övéhez. S talán ezért is illik hozzá jobban a rideg-ünnepélyes Festschrift helyett annak magyar megfelelője, az "emlékkönyv", ami egyúttal annak a múzeumnak évkönyve, ahol oly sok időt töltött, s ahol egykori kollégáin kívül a texlilgyűjtemény kincsei, az Adattár iratai, a könyvtár kötetei is őrzik jelenlétének emlékét. Kötetünk nem a Zádor Anna "Arcképvázlatában" hiányolt rehabilitációt akarja pótolni, hanem köszönettel, tisztelettel és szeretettel átnyújtott születésnapi csokor Csernyánszky Máriának. LOVAG ZSUZSA "Festschrifts" celebrate real notabilities and leading figures of certain fields - in this respect, colleagues and fellow researchers never seem to be misdirected. Already during the edition of this volume we were aware that this time was not going to be an exception. Everybody accepted the task on first request, complying even with the short deadline. Should the size of the annual be not strictly restrained, we would be able to salute Mária Csernyánszky with a great number of additional presentations. This fact does not only reflect the esteem and respect of colleagues but also the love she managed to raise in anybody who met her personally or through her studies. Her work grabs the reader not only by the immense factual knowledge, or the exemplary method of research but also by the love with which she approaches old textiles, which are probably the most fragile ones among artistic pieces. For all the above reasons, the oeuvre of Mária Csernyánszky can be a model also for those who are not directly connected with her field of research. The term "Presentation Volume" matches her much more than any cold and cclebrational "Festschrifts", especially if it is at the same time the annual of the museum where she had spent most of her time, where the memory of her presence is present not only in the souls of her previous colleagues but also among the treasures of the textile collection, the sheets of the Archives, the volumes of the library. Present book does not aim to meet the long-felt need of Csernyánszky 's rehabilitation, missed so much by Anna Zádor in her portrait study - it only wants to be a birthday bunch presented with thanks, respect and love to Mária Csernyánszky. ZSUZSA LOVAG