Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

RÚZSA György: 17. századi magyar könyv egy fejezete a Vlagyimiri Istenanya Ikonról

RÚZSA GYÖRGY 17. SZÁZADI MAGYAR KÖNYV EGY FEJEZETE A VLAGYIMIRI ISTENANYA IKONRÓL Az Iparművészeti Múzeum Adattára őrzi Galánthai Esteras Pál 1696-ban kiadott könyvének

1 egyik példányát, melyben részletesen olvashatunk egy Istenanya ikonról. Az alábbiakban azt szeretném bizonyítani, hogy itt valóban arról a híres Vlagyimiri Istenanya ikonról van szó, amely ma a moszkvai Tretyakov Képtárban látható, s így ezen könyvben találhatjuk e műremeknek egyik legkorábbi ismertetését. Szeretném röviden bemutatni azt is, hogy milyen forrásokra támaszkodott, s hogyan vélekedett e magyar herceg az orosz ikonfestészetről. Nézzük először is magát az ikont! Ezt az ikont 1136 körül hozták Konstantinápolyból a Kijev melletti Visgorodba, ahonnan 1155-ben Andrej Bogoljubszkij fejedelem Vlagyimirbe vitette. 1395-ben Vaszilij Dmitrijevics nagyfejedelem alatt - rövid időre - a moszkvai Kreml Uszpcnszkij Székesegyházába került. Hamarosan az ikont ismét Vlagyimirbe vitték. Innét 1480-ban újból Moszkvába szállították, melyről a Troice-Szergijcva Kolostor egy XVI. századi könyve (No 321) tanúskodik. Itt a következőket olvashatjuk: "A Tisztaságos Istenanya ikonja Vologyimirből Moszkva városába került 6988-ban (vagyis 1480-ban)". Az ikont többször restaurálták, illetve javították, majd végül 1930-ban a moszkvai Tretyakov Képtárba került.

2 A kutatók megegyeznek abban, hogy az ikonon igen sok korból származó festékréteg található, s a legrégibbek Mária és Jézus arcán figyelhetők meg. Ezen részek megfestésének idejét a kutatók többsége - köztük VI. Antonova és VN. Lazarev - a XII. század elejéhez

3 vagy első feléhez

4 köti. Mások szerint az ikon jóval később készült. Ezt azzal magyarázzák, hogy érzelmes, lirai fölfogású arcai szokatlanok a XII. század bizánci művészetében, ahol erőteljesebb, szigorúbb arcábrázolásokkal találkozunk. A stíluskritikai megfigyelések és az írott források közötti ellentétet pedig azzal oldják föl, hogy feltételezik - miként azt K. Onasch

5 is teszi - hogy az eredeti ikon az 1185-ös tűzvészben elégett. I. Bentchev

6 szerint pedig 1237-ben Batu kán tatárjai semmisítették meg az ikont, amikor betörtek Vlagyimirba. Elképzelhető, hogy jelenleg egy XIII. század első felében - orosz vagy bizánci mester által - festett ikonnal állunk szemben. Akár az eredetiről, akár a későbbi másolatról van szó, a Vlagyimiri Istenanya ikon 1480-ban már a moszkvai Uszpenszkij Székesegyházban volt. Itt igen ismert lehetett s igen nagy tisztelet övezhette, hiszen az ikonnak városvédő szerepet is tulajdonítottak. Őrzési helye az orosz földek központját is jelezte. így érthető, hogy miért hozták Moszkvába a XV. század végén, hiszen ekkorra már határozottan eldőlt, hogy Moszkva lett a vetélkedő orosz fejedelemségek központja. A moszkvai Kreml Uszpenszkij Székesegyháza ezidőtájt "orosz pantheon-