Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

RÚZSA György: 17. századi magyar könyv egy fejezete a Vlagyimiri Istenanya Ikonról

A könyv ná" vált, s a híres csodatévő ikon itteni elhelyezése különös jelentőségre emelkedett. 1566-ban Afanaszij mctropolita nagyobb javítást végeztetett az ikonon, s bár a következő évszázadból különösebb adatunk nincs az ikonról, de ekkorra híre már Közép-Európába is eljutott. Ez az ikon Esteras Pálnak, vagyis Esterházy Pál (1635-1712) galántai hercegnek is fölkeltette érdeklődését. Esterházy Pál, mint ismeretes, Esterházy Miklós nádor fia volt, s Zrínyi Miklós és Montccuccoli társaként híres hadvezérré vált. Több könyvet írt Szűz Mária dicsítéséről.

7 Az 1696-ban megjelent Mennyei Korona című könyvében "az egész világon lévő CARQUKRAr B. A. KEPE SPANYOR ORS7AGBAN. ?79 DXXVIII. DE CARQUERA CSUDALATOS BOLDOG ASZSZONY KEPE CARQUERAEAN SPANYOR ORSZÁGBAN. A

Z Alphonfus Király fzűlcréfc tette ezta'helyet nevezetcfsé, mert bénnán, és kitekert lábakkal jott e' világra; a' melv nyomorúsí

g3ditvána'Pr£fechilla,a'BóldogságosSzi5z képe előtt fokát konyorg$:r, i király fiának gyógyulásáért; kinek imádságát meg-halgatta a' fzcntSzuz, és álmában meg-jelent, illyen tanárclái, hogy azon a' hehren a'földet álla-tel ,ésegv templomot talál, 'sa' templomban egy oltárt, mellyct mcg-tifztitcfon, és a' király tiát arra tegye; végbe vitte a' P.Kctlus a'mic az Iftcn Annya tanácfolt,a' Király hataz olrarra tette, 'smeg-gyógyúlt, és minden nyavalyáibúi ki-tifztúlt. Ez az a'Király, a' kiegv nyereséggel mind viízfza nyerte a' Szcreclencktfil, valamitaz e[Sítnzetett Spanyor Orfzág, a' melly fizetésben ejtette volt ezt az Orfzágot Mjuregatus Király: oly drágán vásárolván az ellenségtiil a' békcfscget, tudni illikkét fzázSzuz Leánt, fzáz Nemes Férfiat, és ugyan annvi koz embert kellet fizetni ennek az orfzágnak. De ez a' Király egrharezban hetven ezerSzerecfentle-vágván, orfzágácettíl a'káxhomos adózáitúl meg-fzabadította. DXXIX. VOLODOMERIANA CSUDÁLATOS BOLDOG ASZSZONY KEPE MOSCVABAN, MUSZKA ORSZÁGBAN. A

'Szent képeknek rifztelctiben igen vakoskodnak a' Mufzkák, mert az írott képeket tifztclik, és bôcsûllik, a' faragott képeket pedigtifztelni nagy bűnnek tarty ák, vélvén azt.hogya'tízparanciblarlan az írott kép nem tilalmaztacik, hanem cfak a'faragott kep, mint hogy a' fzent írás ezekkel a' fzókkal él: Faragott képet ne címály migJÜnak. Ez a' Mulzkák egy úgy fisége, hogy ne mondgyam bolondsága. Hogy a' tortént cfudára lépjek, kilencz fzáz kilenczven három cfztendöbcn,a' Tatárok Mufzka Orízágban bé-utSttek, \v"olodomeriai Boldog Afzlzony képéhez folyamodtak a' Kozákok, melly az Bbb eiótt-is '. oldala csudálatos Boldogságos Szűz képcinek" ismertetését talajuk. Itt a címoldal kivételével metszeteket nem közöl, de leírásai igen figyelemreméltók. A 379. és a 380. oldalakon a következőket olvashatjuk: "Volodomeriana csudálatos Boldog Asszony képe Moscvaban, Muszka Országban. A Szent képeknek tiszteletiben igen vakoskodnak a Muszkák, mert az írott (azaz festett - R.Gy.) képeket tisztelik, és böcsülik, a faragott képeket pedig tisztelni nagy bűnnek tartyák, vélvén azt, hogy a tízparancsolatban az irolt kép nem tilalmaztatik, hanem csak a' faragott kép, mint hogy a szent irás ezekkel a szókkal él: Faragott képet ne csinály magadnak. Ez a' Muszkák együgyüségc, hogy