Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

ZLINSZKYNÉ STERNEGG Mária: Emlékmeghatározások

6. Ennebcrgi láda, 1772 (?) Innsbruck. Tiroler Volkskunstmuseum. (Foto: Tiroler Volkskunstmuseum) lőrésekkel, mint a védhető jelleg ismertetőjeleivel. A szélső kisebb tornyok tetején egy-egy zászlós szélkakas. A sakktábla kövezet a térbeliséget, a tér mélységét érzékelteti. Az Iparművészeti Múzeum ládájának másik fametszete (3. kép) aszimmetrikusan elrendezett épületmotívumot ábrázol; ugyancsak perspektivikus hatású és azonos a Bad Reichanhall-i ládahomlokzat duplaárkádjának másik metszetével (4. kép): jobboldalon boltíves kettős kapuval áttört, magas reneszánsz palotát látunk díszített emeleti falszakasszal. A fialornyos, padlásablakos magas tetőn zászlót tartó katona (Landsknecht) és mellette egy kisebb emberi alak. A metszet baloldalán alacsonyabb, alul kettős boltívvel áttört reneszánsz stílusú tornyos épület áll kerek és szögletes ablakokkal, kupolával fedve. A háttérben árkádos rusztikás kapunyílás, a rajta emelkedő tornyon ablaknyílások és körbejárható erkély, kettős kupoláját lándzsára tűzött félhold díszíti. A heimhilgeni láda nagy árkádmezőinek vedulája hasonló ehhez. Tudjuk, hogy ezt a metszetet a nürnbergi Wolf Drechscl szignálta,

7 aki Erasmus Loy-féle lapokat másolt, sőt gazdagított is, apró figurák, mint például a háztető felett fészke felé repülő, csőrében kígyót vivő gólya beillesztésével. A budapesti láda vedutáján megjclcnlő két kis figura is ilyen Staffage, amelyet az ábrázolás életszerűbbé tétele céljából illesztett be a művész. Az Iparművészeti Múzeum - magyar viszonylatban - raritás-értékű ládjának fametszeteit 1981-ben Soós Katalin restaurátor tisztította és konzerválta. A munka "in situ" folyt, így továbbra is takarva maradtak a fametszetek egyes részei, miáltal esetleges monogramm vagy jelzés fedve maradhatott. Láda 1701-ből Az Iparművészeti Múzeum 1892-ben a tiroli Sterzingben Anton Girtlertől három bútort, köztük egy tiroli ládát vásárolt.

8 (5.