Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

ZLINSZKYNÉ STERNEGG Mária: Emlékmeghatározások

kép) Ez olyan jellegzetes stílusjegyeket visel, hogy a Tirol bútormú'vészetével foglalkozó műben a láda hovatartozásáról pontos információt nyerhetünk.

9 A laposfaragással díszített cirbolyafenyő ládán piros és fekete festék nyomai látszanak. Zsámolyszerű talapzaton nyugszik, amelyről leemlchető. A láda és a zsámoly sarkait fecskefarkas kötéssel építették össze, a fenékiapot pusztán faszögekkel rögzítették. Fedelén tojássorral ékesített, tagoltszélű peremléc fut körül, a fedőlapon profilléckeretekben vésett, illetve mélyített alapú laposfaragást látunk. Belsejében baloldalon helyezkedik el a mély ládafia, melynek felbillenthető fedele elveszett. A hátsó falon "galériának" nevezett fedett polcban öt kis rekesz, amelyeknek festett barnaszínű homloklapja hét-hét pirosra festett balusztcr-szelettel díszített. A baloldali első rekesz homloklapját át lehet tolni a ládafiába. A többi rekesz homloklapja is tulajdonképen tolólap. A fedél pirosra festett - miniumozott két kovácsoltvas pánton nyílik. A kulcslyukpajzson, az oldalrugós lakaton és a láda oldalain elhelyezett kovácsoltvas fogantyúkon piros festék nyomai látszanak. A ládatest homlokzata keretpárkányzatokkal három keskenyebb és két szélesebb álló mezőre van osztva. A pilaszteres árkádokban, nemkülönben a téglány alakú mezőkben laposreliefben arabeszkszerű díszítményeket 7. Ennebergi láda. 1734. Innsbruck. Tiroler Vblkskunslniuseum. (Foto: Tiroler Volkskunstmuseum) látunk. Az oldalakon, egymással érintkező félkörök alkotta sávok között a fedélen is látható nagyléptékű csigás veretdísz, a "Rollwerk" ismétlődik. A talapzat, vagy másképen zsámoly, oldalt szamárhátívben, elől hullámosan kivágott, a frízben egymással érintkező félkörök sora. A lábakon viszontlátjuk a fedél és oldalfalak "Rollwerk"-jét. Az árkádok boltíveiben bevésve 1701. Az Iparművészeti Múzeum fent leírt ládájának testvérdarabjai az innsbrucki Tiroler Volkskunstmuseumban őrzött ennebergi ládák; az egyik — Collcsclli olvasata szerint - 1772-cs

10 (6. kép), a másik 1734-es bevésett évszámot visel.

11 (7. kép). E cirbolyafenyő ládák fekete alapon pirossal, a mi ládánkkal megegyező módon arabeszkekkel és "Rollcrwerkkel" díszítettek. Enncberg Tirolban fekszik a Pustertal déli szakaszában. Pustertal a Keleti Alpok jelentős völgye, mely Brixentől Lienzig 100 km hosszan húzódik. Számos, mélyen az Alpokba nyúló mellékvölgye közül legjelentősebb délen Enneberg vagy másképen az Enneberger Tal, St. Lorenzen mellett, St. Vigil központtal. Az alpesi völgyek bútorstílusa elkülönül egymástól. A rétoromán népművészet alkotásai között az ennebergi ládák külön helyet foglalnak cl. "Ez a sajátságosan ható, kimélyített alapú ornamentikán alapszik, amely mind a négyszögletes, mind az íves mezőket egészen a peremig kitölti. A laposfaragás rajzát a későrcneszánsz intarzaiművészcttől kölcsönözték, a lazúr színek sötét árnyalatokban (fekete vagy szinte lilás-kék), a zöld és a piros színek elsősorban arra szolgálnak, hogy a díszítmények hatását fokozzák".

12 Az Iparművészeti Múzeum ládáján 1701es évszám látható az ardiivoltokban, a jelzés szokásos helyén. Érintkezésbe lépve az innsbrucki tiroli Népművészeti Múzeummal arról értesültem, hogy egyik ennebergi ládájuk újabb viszgálata alapján az 1772-es