Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

VADÁSZI Erzsébet: Apafi Mihály tükre

4. Tükörkeret, egykor feltehetően ikonkeret. XVII. sz. Szentpétervár. Ermitázs drágaságainak egyike "egy kis zománezos tükör" (1651),

18 vagy Viczay Mária ingó marhája: "az aranyos nyelű olló melletti tükör" (1656)

19

. Sándor Jánosné, Berényi Kata kelengyéjében 1646-ban "egy öreg tükör" volt, de ugyanő "fekete struez legyezőjébe" is tükröt tétetett.

20 Az óvári kastély berendezésének felmérésekor 1661-ben az "öregebbik (nagyobbik) szobában itteni az falon két öreg tükörl" leltároztak.

21 Esterházy Pál fraknói kincstárában a már említetteken kívül még három tükörről történik említés: a 3-4-es szekrényben "egy igen nagy tükör" volt, "ezüst rámába foglalva", a 7-8. almáriumban: "egy igen szép munkával elaboráló, ezüst rámában foglalt nagy tükör" kapott helyet, "melynek belső rámája meg van aranyozva", majd a 21-22es almáriumban "egy ezüst pléhbcn, aranyozott szép rámában foglalt, öreg, négyszegletű" hívta fel a leltározók figyelmét.

22 Örök homály fedi, valójában milyen is lehetett Berényi Györgyné "egy vetkeződő futában" férje házához vitt tükre,

23 minden bizonnyal azonban kicsi volt a "Munkács várában letéteményezett, idegen javak között felvett; "kék, bársony keretű, nyolc ezüst pléhből, vert boglárral ékesített bécsi" (1684).

24 A már idézett Viczay Mária, ismét Radvánszky szavaival: "jól gondját viselte övének, vörös bársonyval bellett kis fekete ládácskában" tartotta.

25 Apafi Mihály tükrének is volt tokja és még ezzel együtt lett bemutatva 1907-ben a budapesti "Amateur gyűjtők kiállításán",

26

, majd 1912-ben Szombathelyen a "Vasvármegyei mütörténeti kiállításon".

27 Előbbiről Radisics Jenő,

28 utóbbiról Kádas