Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

VADÁSZI Erzsébet: Apafi Mihály tükre

VADÁSZI ERZSÉBET APAFI MIHÁLY TÜKRE Amikor 1657 januárjában a fiatal Apafi Mihály cbcsfalvi udvarházából, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem kíséretében, 13.000 katonatársával, — feltehetően miként a fejedelem - a portáról hozatott drága öltözetben, ékkövekkel kirakott nyeregben, díszes lószerszámokkal és fegyverekkel átkel a lengyel havasokon, aligha sejti, hogy a kezdeti, diadalmas krakkói, majd varsói bevonulás után ez évtől kezdve mi is vár rá. Megérkezésükkor ugyanis a szövetséges svéd csapatok királyukkal X. Károllyal az élen hanyalhomlok menekülnek hazájukat megvédendő, a Habsburgokkal szövetséges III. Frigyes dán király ellen. A lengyelekkel kötött megalázó júliusi béke után, Rákóczi hazaindulna, ha a törökök által felbíztatott krimi tatárok nem állnak útját. A fejedelem ekkor, 300 lovasával áttörve hazavágtat családjához Ecsedre, magára hagyván a lengyelországi hadjáratban immáron 3-4000 főre zsugorodott hadát, Kemény János parancsnoksága alatt. Az elcsigázott sereg nem tud ellenállni. Méhemet Kéri tatár kán fogságába esik és két hónap híján négy teljes évet tölt a Krimben, Or városában, Haras bék rabjaként, vasra verve Apafi Mihály is. Talán innen hozhatta, vagy kaphatta emlékül, a fogságbaesésének évszámát is megörökítő utazó-tükrét, tanulmányunk tárgyát.

1 A triptichonszerűen csukható tükör feketére pácolt jávorfából készült. Zárt állapotban a szárnyakon: kívül pergamen alapon vas, belül ón levélsoros betétmezőben egyegy nyújtott szilvamag alakú, rozetta és levéldíszes ón rátét, lent 16-57, fent M: A: festett jelzés. Koronázórésze hagymasisakos kupola formájú, színesen festett máriaüveggel, halhólyagmotívumokból alakított ón rozettával ékes. Belül a szárnyakon, háromhárom vaspántos, bemélyülő betétmezőbe, festett virágtövek és szőlőfürtös ágak közé komponálták az újabb jelzést: Michael Apafi Anno Domini 1657. Középrésze tükrös elrendezésű: piros, máriaüveges keretén fehér csürlős mezőben zöld arabeszkes rozetták díszelegnek, a sarkok áttört, indás, aranyozott ón veretei közölt. Belső keretsávján körbefutó, stilizált, aranyozott ón lcvélsor kapcsolja össze a sarokrozettákat.

2 Tárgyunk először, velencei munkaként a magyarországi árvízkárosultak javára, Budapesten, gróf Károlyi Alajos palotájában 1876. évi májusban rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon szerepelt.

3 Itt figyelt fel rá báró Radvánszky Béla, s noha "egyszerű, kicsi és jelentéktelen darabnak" tartotta - például herceg Esterházy Pál vert domborművű, színezüst, augsburgi asztala mellett, - akkor készülő háromkötetes munkájában mégis megemlítette, Brandenburgi Katalin virginálja és Thököly István zongorája mellett.

4 A zárható szárnyajtókat azzal indokolta, hogy "utazás közben az cllörés veszélyétől meg legyen védve" a tükör, de ugyanakkor sejtetni engedte, a különleges "oltárformál" mert a leírást így folytatja: "Nagyobb alakban ilyen forma számyajtős lehetett azon