Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

VADÁSZI Erzsébet: Apafi Mihály tükre

oltár forma tükör, amelyet Munkácson 1710-ben leltároztak."

5 A XVII. századi Magyarországon főúri és nemesi udvarházakban kincsként becsülték és rántásként kezelték a tükröket. Míg Bocskai István erdélyi fejedelem a század elején "ezüst keretű acél tükörben nézegethette magát",

6 Apafi Mihály a Krímből "kaphatta", Esterházy Pál Christoph Jordánnál Augsburgban rendelhette tükrét.

7 A kapni és a rendelni közötti különbséggel magyarázható az Apafi és az Esterházy tárgy közötti kvalitásbeli különbség. Ami Esterházynál ezüst, részben aranyozott, trébelt, cizellált, filigrános, festett zománcos, ékköves, Apafinál feketére pácolt jávorfa, feltehetően sokszorosított, talán gépi eljárással készült ón keretelőpánt, pergamen, színes, csillámló máriaüveg, "bazárinak" is bélyegezhető kivitelezés. Mindez azonban semmit sem von le kulturhistóriai értékéből, a későbbi erdélyi fejedelem személyes, mindennapi használati tárgya volt. A magyar udvarházi pompát növelő, kisebb, vagy nagyobb, kerek, négy, vagy sokszögletes, fali vagy kézi tükröket, királyi, fejedelmi ajándékba kaphatták, kincsként zsákmányolhatták, vagy drága pénzen Augsburgban, Bécsben, Velencében vásárolhatták írott forrásaink szerint a XVII. században. A francia, a lengyel királytól, a bécsi udvartól, és a török szultántól kapott karácsonyi ajándékok között például, a gyermek Apafi (II. Apafi) Mihály játékait felsorolva, külön említés történik I. Lipót küldeményéről egy tükrösről, amely: "domború és homorú tükrök combinativ felállítása, amelyekben az aránytalanul nagy, majd kicsiny, széles, sovány torzképek verődnek vissza."

8 Ajándékba kaphatta, vagy hadizsákmányként szerezhette Esterházy Pál is azt az augsburgi tükrével vetekedő "hosszú nyelű, tiszta ezüstbül való aranyos török tükört", amely "büven türkisckkcl kirakva" emlitettik Fraknón, az 1725-ös inventariumban.

9 Rosnyai Dávid viszont a töröktől nem kapta, hanem a portára ajándékba küldte 1608-ban azt a "két ébenfába foglalt nagy tükröt",

10 amely minden valószínűség szerint velencei lehetett, hiszen az ébenfa keretű tükröt Apafi egyik nagy termének déli falán egyértelműen és határozottan velenceinek mondják.

11 De az Esterházy inventarium írója szerint is fekete keretű lehetett a velencei, hiszen: "Az Esterházy família falra való ezüst címere mellett... egy fekete, páczolt, ezüsttel virágokra kivert rámában velenczei meczett üveghbül való tükör" is helyet kapott.

12 Koháry István szintén velencei készítményt!, díszes üvegkeretű tükréről Radvánszky is kiemeli: "Keretének előre hajló, emelkedett felső részében felirat van égetve: Rántsd ez supcrlátot Nézd, kit szemed lát ott, Ékes, deli szép-e, Avagy szája tátott?"

13 E versből arra is következtethetünk, hogy valószínűleg szokás volt a tükröket két oldalra széthúzható kárpittal lefüggönyözni. Apafi triptichon formájú tükrénél a függöny szerepét a két lengő szárny tölthette be, amely utazásnál kétségkívül praktikusabb lehetett. A gróf Thurzó kisasszonyok lakodalmára viszont Bécsben vásárolták a tükröket. Míg Zsuzsa 1603-ban három tükröt kapott 7 Ft. 50 dénárért, Borbála kézfogójára 1612-ben, majd Ilonáéra 1614-ben már csak egyet-egyet vásároltak 3-3 Ft-ért.

14 Hogy velencei, vagy bécsi volt-e ma már nem tudjuk, Chery Ferenc "aranias teukeor"-e, amely "el teoret" (1599),

15 Kamulhy Balázs és testvére "fejér ládában őrzött kerek Tükeör"-e, (1603),

10 Aponyi Pétcrné, Berényi Julia hozományba kapott "lükére" (1648),

17 Báró Esterházy Ilona kisasszony