Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

MIKÓ Árpád: „Pogánypénzes" kehely a 16. század elejéről

MIKÓ ÁRPÁD "POGÁNYPÉNZES" KEHELY A 16. SZÁZAD ELEJÉRŐL BUDAI UDALRICUS GYULAFEHÉRVÁRI KANONOK KELYHE A NYITRAI SZÉKESEGYHÁZ KINCSTÁRÁBAN? Kehely Nyitráról 16. sz. eleje A múlt század utolsó harmadában, mú'vészettörténetírásunk hőskorában különös, római és bizánci érmékkel díszített későközépkori kelyhet találtak a nyitrai székesegyház klenódiumai között.

1 A kelyhet, felfedezését követőten, többször is kiállították Budapesten, a nyitrai kincstár többi középkori kelyhével együtt,

2 s bekerült a művészettörténeti irodalomba is. Míg azonban a másik két középkori nyitrai kehely (egy filigrános, s Bornemisza Pál sodronyzománcos kelyhe) ma is számontartott emléke középkori művészetünknek,

3 a "pogánypénzes" kehely az első világháború után kikopott a magyar tudomány emlékezetéből. A kehely a nyitrai székesegyház régi kincsei közé tartozik. Már 1606-ban szerepel azon az átvételi elismervényen, melyet Forgách Ferenc nyitrai püspök állított ki Apponyi Pál számára, midőn az visszaadta a Bocskay támadása (1605) elől Bécsbe menekített klcnódiumokat.

4 Ezt megelőzően 1587-ben, Mossóczy Zakariás nyitrai püspök hagyatéki leltárában szerepel, a sekrestyében őrzött kincsek között

5 - s meglehet, erre vonatkozik az a benigna resolutio is, melyben az udvar Mossóczy hagyatékában egy antik aranypénzekkel díszített paterát kerestet.

6 A "pogánypénzes" kehely Nyitrán legelőször Bornemisza (Abstemius) Pál püspök végrendeletében bukkan föl, 1577ben.

7 Bornemisza ekkor a kelyhet a gyulafehérvári székesegyházra hagyja, pontosabban oda visszaadatni rendeli, mivel ő csak használatra vette magához s tartotta meg azután is, hogy a protestánssá vált Erdélyt el kellett hagynia. A visszajuttatás feltétele épp az, hogy a katolikusok előbb kapják vissza a gyulafehérvári székesegyházat - ha nem, a kelnódiumok maradjanak Nyitrán. A