Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

LÁSZLÓ Emőke: Magyar hímzett és selyemkárpitok a 16-17. századból

LÁSZLÓ EMŐKE MAGYAR HÍMZETT ÉS SELYEMKÁRPITOK A 16-17. SZÁZADBÓL Röviddel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halála előtt - 1629 augusztusában összeírták gyulafehérvári palotájának ingóságait.

1 A körmöci aranyak, ötvös remekek, díszes fegyverek hosszú lajstromát a palotát díszítő káqiitok ós szőnyegek, azaz szép régi magyar kifejezéssel "házöltözetek" felsorolása követi. Az ótestamentumi és ókori históriákat clrcgélő, vadász-, madarász- és "egyéb játékos históriajú flandriai káraitok", nagy perzsa(diván) és apró török (skarlát) szőnyegek, valamint aranyos bőrkárpitok után, a mintás selyem- és hímzett bársonykárpitok, szőnyegek, paplanok, ágykörül való szuperlátok európai udvarokhoz méltó, s azok gazdagságát sokszor túl is szárnyaló bősége tánil elénk. E méltán sokat idézett inventárium azonban csak egyik tanúsága a magyar főurak várait, palotáit s a nemesi udvarházakat díszítő textilrcmckeknek, hiszen a Nádasdy, Thurzó, Thököly, Rákóczi-öszcírásokban hasonló gazdagsággal találkozunk. A szerényebb selyem, bársony vagy posztó káipitok minden nemesi udvarházban megtalálhatók. Az úr vagy az asszony házában (szobájában) a legszükségesebb bútorokon és a mázas kemencén kívül szinte mindenütt feljegyzik a falakon körbefutó káipit- vagy szőnyegfüggesztő pártázatokat. Ezek a káipitok a fal elé függesztetve, az ágyak köré vonva, az asztalra borítva, az ablakra akasztva nemcsak a falakból áradó hideget fogták fel, hanem színeikkel, virágos mintájukkal melegebbé, barátságosabbá varázsolták az otthonokat. Bethlen Miklós - a későbbi híres bethlenszentmiklósi kastély építője - ifjú házasként a kastély helyén álló udvarházban lakott. Önéletírásában így mutatja bc otthonukat "...szép fél boltozása volt, az is mind deszkából állott, tölgyfa deszkából, ablaka papíros kristállyal, egy ágy, egy kis asztal, négy vagy öt embernek való szék elfért benne. Az én házamra az ajtó nyílt a kertben az ebédlő házból, és a feleségemére a leányok házából egy hosszuka köztornácka, melyen mi egymáshoz is mehettünk és a kertben is. Öt, hat szőnyeg mind a kettőnek a házát bekárpitozta, ezekben laktam majd öt esztendeig, és talán ez volt az én életemnek legjobb és gyönyöiííségescbb része." ' A főúri ottiionok flandriai képes káq)itjai, keled szőnyegei, aranyfonallal átszőtt vagy hímzett különféle selyem és bársony káqdtjai a Wesselényi-féle összeesküvést, a Thököly és Rákóczi szabadságharcot követő vagyonelkobzások során jórészt kikerültek az országból. Míg azonban a bécsi udvari gyűjtemény és más külföldi gyűjtemények figurális káipitsorozatai, valamint az itüion is nagyszámban megőrzött keled szőnyegek a "házöltözetek" ezen típusáról pontos ismereteket nyújtanak, a káipitok egyéb fajtái szinte kizárólag a levéltári források alapján rekonstruálhatók. Ezeket elemezve Radvánszky Béla a 16-17. századi magyar családéletet és háztartást,

3 Jakó Zsigmond a