Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

STURCZ János: Maróti Géza pályaműve a Rockefeller Centerhez

16. Beck Ö. Fülöp: Liszt Ferenc plakett, hátoldal, 1911 legnagyobb felületek elvén alapuló ábrázolás reminiszcenciáit hordozza.

43 Beethoven alakja a bécsi Secessionban vált a lázadó művész archetípusává, s ezért gyakran kontaminálták Prométheusz alakjá17. Max Klingen Beethoven, 1902 val. így pl. Klinger nagyhatású szobrán, ahol Beethoven egy szikla

44 csúcsán, trónuson ülve, lábainál saskeselyűvel jelenik meg. (17. kép) Ezt a Prométheusz toposzt Maróti is felhasználta, csak nála a sas a művész feje fölött, kiterjesztett szárnnyal lebeg. Az eredetileg ellenséges madár itt enyhe Szentlélek galambja reminiszcenciával - glóriaszerű védőszimbólummá alakul.

45 Maróti Prométheusz másik attribútumát, a drámai sziklamotívumot elhagyta,

46 és helyére egy idilli elemet, a Musica Infinita kútját helyezte. Ez Orpheusz forrásához hasonlóan a médiában követített zene és információ szüntelen áradását jelképezheti. A hagyományos ikonográfiában a kútkáván ivó galambok, akár a forrásból ivó szarvasok a kereszténység üdvérc szomjúhozó lelkeket szimbolizálják. Itt legfeljebb a kommunikációt fogyasztókat jelképezhetik. Maróti mindkét ábrázoláson a ravennai Galla Piacidia mauzóleum azonos témájú mozaikjait idézi, s a kút formájában teljesen az ottanit követi. Az idézet jól megfelel a középpontba helyezett kontinuitás gondolat18. Maróti Géza: Prométheusz. Fareliefterv, 1930