Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)

SZILÁGYI András: Egy diplomáciai ajándék a 17. századból

hónapon át nagyszabású előkészületek foly­nak Nürnbergben a leendő császár méltó fogadására. Jakob Wolff és Frederik von Valckenborch személyében két mester is megbízást kap a városi tanácstól egy-egy diadalívtervrajz elkészítésére. 31 Ezek közül az utóbbi valósul meg; az új uralkodót di­csőítő, impozáns, sokalakos diadalkaput a vár tövénél, a Burggasséban állítják fel. S 1612 július 3-án valóban sor kerül a várt ünnepi eseményre: a polgárok sorfalától övezve, Te Deum és harangzúgás közepette a Frankfurtból érkező I. Mátyás, a biroda­lom császára, népes kíséretével bevonul Nürnbergbe. JEGYZETEK 1 Gürsching, H. : Die Unionspolitik der Reichs­stadt Nürnberg vor dem Dreissigjährigen Krie­ge (1608-1618). München, 1932. Endres, R. : Vom Religionsfrieden zur protestantischen Uni­on. Uö : Politische Haltung bis zum Eintritt Gustav Adolfs in den Dreissigjährigen Krieg. In: Nürnberg - Geschichte einer europäischer Stadt. Szerk.: Pfeiffer, G. München, 1971. 265­268, 269-272. o. 2 Müller, J. : Der Konflikt Kaiser Rudolfs II. mit den deutschen Reichsstädten. Westdeutsche Zeitschrift für Geschichte und Kunst, 14 (1895). 257-293. o. Uö: Reichsstädtische Politik in den letzten Zeiten der Union. Mitteilungen des Ins­tituts für Österreichische Geschichte, 33 (1912). 483-514; 633-680. o. Ernstberger, A. : Der Nürnberger Kurfürstentag vom Jahre 1611 und Kaiser Rudolf II. Historische Zeitschrift, 175 (1953). 257-293. o. 3 Érdemes utalnunk arra a közismert tényre, hogy a Német-Római Birodalom koronázási jel­vényeit 1424 óta - 1796-ig - a nürnbergi Szent Lélek templomban őrizték. 4 Ltsz.: E 63.11. Magasság: 67 cm - A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Szerk. : Pulszky, K.-Radisics, J. Budapest, 1884. III. Terem, 14. Szekrény, Nr. 2. Pulszky, K.-Radi­sics, J. : Az ötvösség remekei a magyar történeti ötvösmükiállitáson. Budapest, é. n. ( 1885) 1. köt. 29-30. o. és kép. Rosenberg, M. : Jamnitzer und Petzolt. Kunstgewerbeblatt, 1 (1885) 57. o. Fal­ke, O. von : Die Neugotik im deutschen Kunst­gewerbe der Spätrenaissance. Jahrbuch der Pre­ussischen Kunstsammlungen, 40 (1919). 76. o. Katalog der grossen Goldschmiedekunst-Aus­stellung im Palais Schwarzenberg. Wien, 1889. Nr. 463. Rosenberg, M. : Der Goldschmiede Merkzeichen 3 III. Frankfurt/M., 1925. Nr. 4003/m, 125. o. Hekler, A. : A magyarországi barokk szobrászat európai helyzete. Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. : Luki­nich, I. XXV. kötet, 5. szám. Budapest, 1935. 8. o. Böhm, E. : Hans Petzolt, ein deutscher Goldschmied. München, 1939. 44., 80. o. XXIV. tábla. Mihalik, S. : Die ungarischen Be­ziehungen des Glockenblumenpokals. Acta His­tóriáé Artium, 6 (1959) 50. o. 11-15. kép. Az európai iparművészet remekei. Kiállításkataló­gus. Szerk. : Radocsay, D—Farkas, Zs. Budapest, 1972. Nr. 181. Héjjné Détári, A. : A fraknói Es­terházy-kincstár a történeti források tükrében. In: Magyarországi reneszánsz és barokk; Művé­szettörténeti tanulmányok. Szerk. : Galavics, G. Budapest, 1975. 485. o. 7. kép. Péter, K. : Ester­házy Miklós. Budapest, 1985. 42. o. 14. kép. Reneszánsz és manierizmus. Kiállításkatalógus. Szerk. : Péter, M.-Bardoly, I. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. Nr. 321. s Korábbi adatközlés : Mummenhoff, E. : Das Rathaus in Nürnberg. Nürnberg, 1891. 265. o. ­nyomán idézi Rosenberg i. m. (1925) 125. o. és Böhm i. m. 80. o. 6 Egy márka ugyanis 240 grammal, egy lat pedig 15 grammal egyenlő. A megadott érték tehát megközelítően azonos a serleg súlyával, amely, mai mérés szerint, 4235 gramm. A különbség - a jelenlegi többletsúly - abból adódik, hogy az 1945. évi súlyos rongálódást követő helyreállítás során a restaurátor - Kiss Pál - a műtárgy stati­kájának visszanyerése, s biztosítása céljából sze­gecselt erősítő tagozatokkal látta el a boltozatos talp alsó részét. E fémtagozatok összsúlya 230 gramm. A restaurálásra 1963-ban került sor. 7 Braun, E. W. : Ehrengeschenk. In : Reallexi­kon zur Deutschen Kunstgeschichte, IV. Szerk. : Gall, E.-Heydenreich, L. H. Stuttgart, 1958. 863-864. col. 3. kép. 8 Staatsarchiv, Nürnberg. Sign: Ms. 488. Fol. 28 v. Közölve: Petz, H. : Urkunden und Regesten aus dem Königlichen Kreisarchiv zu Nürnberg. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses, 10 (1889). LIX. o. Nr. 5917. 9 E leírás egy cím és dátum nélküli lajstromban, annak utolsó, számozatlan tételeként szerepel. Ez az összeírás, amely a 19. század hetvenes éveiben 33 3 Iparművészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom