Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)

SZILÁGYI András: Ignaz Wilhelm Dermer ötvösmüvei Magyarországon

új szerzeménye abból a műtárgy-anyagból, amelyet az Állami Pénzverő vásárolt fel, túlnyomórészt vidéki magángyűjtőktől, s forgalmazott 1983-ban. Inv. Nr: 83.276. M: 23 cm, Talpátm: 10X9 cm. Vö: Kőszeghy E: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Budapest, 1936. Nr. 967, 1005. 170. old. 4 E két ötvösmű publikálására eddig nem került sor. A monstrancia (M: 38 cm, Tá: 16,5X 11,7 cm) és az ereklyetartó (M: 24 cm, talpátm.: 12X8,6 cm) feldolgozása, szakszerű leírása — Kolba Juditnak, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársának kézirata — az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ budapesti irattárában látható. A két tárgy rövid említése: H. Kolba J.—Lovag Zs. A szombathelyi egyházmegye ötvösművészeti emlékei. Művészettörténeti Értesítő. 33. évf. (1984) 134—135. old. 5 M. 68 cm. Tá: 20X14 cm. E mű a szakirodalomban jószerint ismeretlen, elsőként a budapesti Iparművészeti Múzeum 1979. évi kiállításán szerepelt, vö: Egyházi gyűjtemények kincsei. Iparművészeti Múzeum, 1979. A katalógust szerk. Dávid K., Marzs Sz. Budapest, 1979. Nr. 99. 6 J. Braun: Das christliche Altergerät in seinem Sein und seiner Entwicklung. München 1932. S. 407—412; F. X. Noppenberger

: Die eucharistische Monstranz des Barockzeitalters. Disszertáció. München, 1958. 7 F. X. Noppenberger idézett műve „Ikonologische Unika" cím alatt, külön fejezetben tárgyalja a ritka, különleges képi megoldásokat S. 58—64). A Rudolf-legenda ábrázolásával azonban az ott felsorolt példák között sem találkozunk. 8 Mánia és Szent József alakjainak ilyen előfordulására egyebek között az az Esztergomban őrzött monstrancia szolgáltat példát, amely Szelepcsényi György prímás megrendelésére készült Augsburgban, az 1680-as években, vö: Genthon I.: Esztergom műemlékei. I. Budapest, 1948. 250. old. 269. kép. További analóg művek közül megemlíthető két augsburgi monstrancia a 17. század végéről, vö: Barocke Pracht. Augsburger Goldschmiedkunst in Westfalen. Ausstellung und Katalog. H. Knirim. Unna, 1978. Kat. Nr. 12, 16. 9 Effajta, magyar szentek képével övezett, „Patrona Regni Hungáriáé" felirattal ellátott Madonnaábrázolás megjelenik, többek között, annak a Missalénak a fametszetes díszítésű belső címlapján, amelyet magyar megrendelésre nyomtattak Velencében, 1511-ben. Vö: Hubay L: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek. Budapest, 1938. 53—55. old. XIV. tábla. Az ábrázolási típus egyre növekvő népszerűségéhez nagyban hozzájárult az a rézmetszetes díszítésű címlap — feltehetően a németországi Peter Isselburg kompozíciója —, amely Pázmány Péter nagyhatású művének, az „Isteni igazságra vezérlő Kalauz"-nak 1613. évi pozsonyi kiadását illusztrálja. 1,1 A. Ph. Brück: Der heilige Joseph, Schutzpatron der Deutschen Katholiken. Archiv für Mittelrheinischen Kirchengeschichte. 7. (1955) S. 159—168; Baumgarten S.: Saint Joseph dans les oratories baroques. Chahiers de Josephologie. 1934. S. 283—294. Ehhez az alábbiakhoz: vö: A. Coreth: Pietas Austrica. Ursprung und Entwicklung barocker Frömmigkeit in Österreich. Wien, 1959. 11 G. Schikola: Wiener Plastik der Renaissance und des Barocks, in: Plastik in Wien. Wien, 1970. S. 140. f. — Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest. 1959. I. 74. old. II. 193. old. — Augsburger Barock. Ausst. Kat. 2. Aufl. Hrsg. von B. Bushart. Augsburg, 1968. K. Nr. 559. S. 380.; Abb. 238. 12 E. Váncsa: Aspekte der Historienmalerei des 19. Jahrhunderts in Wien. Disszertáció. Wien, 1973. S. 185—202. E tanulmány huszonnyolc ilyen tárgyú képzőművészeti alkotást sorol fel a 19. századból. 13 Az ilyen műfajú barokk kori művek számára a löweni egyetem professzorának, a neolatin irodalom tekintélyes művelőjének, Justus Lipsiusnak „Monita et Exampla politica qui virtutes et vitia principum spectant" című munkája (1605) lesz irányadó, melyet a szerző Albrecht őfhercegnek, Németalföld régensének ajánlott. A későbbi, jórészt jezsuita írók idevágó művei közül megemlíthető: Nicolaus Vernulaeus: Virtutum Augustsimmae Gentis Austriacae Libri III. Löven, 1640. Johann Heinrich Boeder: Rudolph I. Imperator, Germanise Instaurátor, Strassburg, 1672, Johann Jacob v. Weingarten: Fürstenspiegel, oder Monarchia des Hochlöblichen Erzthauss Oesterreich. Prága, 1673. Wenzel Adalbert Czerwenka: Annales et Acta Pietatis augustissimae .... Domus Habspurgo — Austriacae. Prága, 1691; Johann Michael Fux: Memoria gloriosa regiae stirpis Hafosburgicae. Nürnberg, 1698; Gerardus Hilleprand: Politica Austriaca. Wien, 1717; Joseph Reichenau: Virtutes Augustae Caesarum Austriacorum adjectis symbolis et institutionibus politicis. Graz. 1725. E művekhez — A. Coreth idézett művén kívül — vö: A. Lhotsky: österreichi-