Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)
SZILÁRDFY Zoltán: „Variációk egy barokk témára”: Ikonográfiái kutatás
Senensis-nek 1584-ben a felesége és önmaga számára készített reneszánsz síremléken, amely a Fraunbergi-kapu környékéről került az Óvár udvarába. 15 (26. kép) Ezen a kőplasztikán a Rastchristus alakja is megjelenik 10 , s az elhunyt feleség örök nyugodalmát a Pihenő Krisztus kegyességétől várja és reméli. 17 A relief szinte illusztrálja az egykorú imaszöveget: „Ki megyek a házam eleibe, föl tekintek az égre. Ott látok egy aranyos kápolnát, abba látok egy aranyos kis széköcskét, azon ül Krisztus Urunk, mög van hajtva szent feje, mög van hervadva szent orcája, öt mélségös szent sebei ki vannak terjesztve." 18 A kereszten alvó kis Jézus mellett néha előfordul Szűz Mária alakja is, aki gyermeke álmát vigyázza, az Énekek Éneke értelmében „Ego dormio et cor meum vigilat — Aludtam, de szívem ébren volt" (Cant. V. 2.) w (27. kép). A szívhez szóló téma népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a népi ikonfestészetben is megjelenik 2 " (28. kép). A rózsafüzér függő másik oldalán a halálon győzedelmes Isteni Gyermek jobbjában a keresztet tartja, amelyről duzzadó vitorlaként baldachinszerűen feszül feje fölé a húsvéti zászló, amelyet kezével erősen markol meg; a diadal jeleként — amelyet a figura táncos taglejtése is kifejez — a legyőzött halál szimbólumán foglal helyet (29. kép). A gyermek Jézus, kezében a húsvéti zászlóval, már a középkor végi művészetben is feltűnik. 21 A 15. század utolsó negyedében fametszetű újévi köszöntőlapon válik e motívum közkinccsé. 22 Mégis a legkülönbözőbb műfajokban, kezdve a grafikától az ötvösművészeten át a festészet és szobrászat világában ez a téma a barokk művészetben talál otthonra. 23 Leggyakoribb a sátánt sárkány vagy kígyó képében letipró zászlótartó, illetve a győzelem pálmáját lengető gyermek Krisztus képe, mint e 18. századi színezett szentképen láthatjuk 271 (30. kép). A késő reneszánsz művészet diadalmenetben vonuló Triumphator Krisztusának még 17. századi változata az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből való virágos keretezésű akvarell képecske, ahol a gyermek Jézus jobbjában magasra emeli a nagypénteki kínszenvedés jeleivel teleírt zászlót egy dobos és sípos angyal kíséretében 25 (31. kép). Ezeknek az ábrázolásoknak magas szintű szellemi műhelye a katolikus restauráció egyik nyugati fellegvárában, az antwerpeni Jézus Társaságában volt. Különösen a Wierix grafikus dinasztia tagjai fogalmazták meg ötletesen és sokszorosították precíz teológiai felkészültségről és biblikus jártasságról tanúskodó kompozícióikat. 20 Az ő metszeteik ihlették a „magas művészet" kiemelkedő mestereit arra, hogy műveiket az eszmei program szolgálatába állítsák. 27 A VIII. Bonifác pápa által meghirdetett 1300-as első jubileumi szentév búcsúkiváltságaiban a zarándokok csak bizonyos feltételek mellett részesülhettek. Ezek közé tartozott Rómában a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika meglátogatását is, ahol a kínszenvedés számos ereklyéjét őrzik. 28 A zarándoktömegek búcsúnyerési lelkesedését erősen motiválta az előző századok kereszteshadjáratainak emléke, a Szentföldnek szinte romantikus szeretete. Az „Arma Christi" vagyis „Krisztus fegyverzetének" középkori kultusza kezdett kibontakozni, amikor már a miniatúrákon éppúgy mint a mindenki által látható templommennyezeteken dekorációs díszítő elemként alkalmazzák. 29 Garofalo karácsony témájú festményén a kisdednek egy angyal a töviskoszorút hozza, míg a felhőkben felsorakozó mennyei seregek kezükben tartják a többi kínzóeszközt. 30 Mindez a megváltás tudatos vállalását akarja kifejezni. Botticelli híres Könyves Madonna képén a gyermek
