Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)

SZILÁRDFY Zoltán: „Variációk egy barokk témára”: Ikonográfiái kutatás

Jézus balkezében a szögeket tartja, csuklója pedig karperecként tövis koszorúzza, rejtett fájdalommal tekintenek egymásra anya és gyermeke, mert a könyvben a Messiás szenvedésének jövendölését olvassák.

31 Ugyanez a gondolat érvényesül a Mindenkor Segítő Istenszülő krétai eredetű görög ikonján a római S. Alfonso-templomban.

32 A kisded Jézus a kínzóeszközök „erdejében" mint önálló téma 1530 körül apácák által festett szentképecskén is megjelenik.

33 A 17. században pedig különböző változatokban él tovább e bizarr téma. Ilyen Melchior Haffner pergamenre nyomott rézmetszete „THEATRVM PASSIONIS CHRISTI — Krisztus kínszenvedésének látványa", amely valóban teátrumként, mintegy színpadon játszadozva mutatja be a kisdedet a passió eszközeinek kelléktára közepette

31

'

1 (32. kép). A következő variáns szintén a Múzeum gyűjteményéből már nem játékos vidámsággal, hanem a kisgyermek ösztönös viszolygásában a síró kis Jézust látjuk, amint jobbjával a töviskoronát markolja, a baljába tartott kendővel pedig a könnyeit törli.

3

"* A barokk kori passió kultusz a privát devóció gazdag, népies változataival, különösen a német nyelvterületen virágzott a művészetek különböző szintjén, a színpadi megjelenítésben és az életet formáló népszokásokban egyaránt.

36 Jacobus de Man flamand grafikus rézmetszetén még a 17. század utolsó negyedéből élőkép beállításban látjuk a betlehemi jászol és a golgotai kereszt organikus egységét a középen térdelő gyermek Jézust körülvevő eszközökkel

37 (33. kép). Majdnem évszázadnyi késéssel egy pozsonyi ismeretlen rézmetsző költi át a flamand metszetet imakönyve illusztrálására.

38 A Legenda Aurea szerint a Háromkirályokat vezérlő csillagban a kis Jézus kereszttel, töviskoronásan tűnt föl, hogy jelezze eljövetelének célját. Néha a barokk művészetben is előfordul a betlehemi csillag ilyen passió motívummal való ábrázolása.

351 A 18. század közepétől már bárki kezébe juthatott a több kiadást látott litániás könyvekbe a „Mater Salvatoris — Üdvözítőnknek Anyja" invokáció alatt Szűz Mária és a gyermek Jézus képe a kínzóeszközök koszorújába keretezve

40 (34. kép). Ritkaság számba megy Hieronymus Wierix igen korai Gonzaga Szent Alajos képe, ahol az ifjú szent szemlélődik a passió fegyvertára fölött.

41 A rokon témák variánsai között hatásában és népszerűségében talán az előbbieket is fölülmúlja az az ábrázolás, amikor a gyermek Jézus vállán hordozza a keresztet, kezében pedig a fölfeszítés szerszámait kosárban cipeli. így mutatja be az Iparművészeti Múzeum puszpáng fából faragott szobrocskája is

42 (35. kép). A témának talán első megfogalmazója és népszerűsítője ugyancsak Hieronymus Wierix volt, aki gondosan elkészített emblematikus rézmetszetén, amely egy antwerpeni imakönyv illusztrációjaként jelent meg „In laboribus a iuventute mea — fáradalmakban vagyok ifjúságomtól fogva" felirattal.

43 Szintén egy Antoine Wierixféle előképre vezethető vissza Hajnal Mátyás 1629-ben kiadott, közismert Szíves könyvének egyik emblematikus rézkarca, melyen az Istengyermek a passió eszközeit hordozva költözik a megtisztult emberi szívbe. A misztikus ábrázolást az alábbi vers értelmezi: „Olch be JESUS keresztedet / Dárdát, ostort, vasszegeket / Az szívnek rejtekében / Semmi erőt ott nem vészen, / Ha benn együtt lészen / Ez myrrha kötésiben." Néhány évtizeddel a könyv megjelenése után — még a 17. század második felében — bizonyára szepességi műhelyben készült egy aranyozott, festett faszobor, a kínzó-