Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)
SZILÁRDFY Zoltán: „Variációk egy barokk témára”: Ikonográfiái kutatás
SZILÁRDFY ZOLTÁN „VARIÁCIÓK EGY BAROKK TÉMÁRA" IKONOGRÁFIÁI KUTATÁS A barokk kor művészetében a gyermek Jézus ikonográfiájának olyan sajátos változatai alakultak ki, amelyek tematikai és kompozicionális gyökerükben még a késő középkorból erednek. A finoman árnyalt változatok magukon viselik a kor teológiai beállítottságát éppúgy, mint a hívő nép egyre szubjektívebbé váló devócióját. 1 Az Iparművészeti Múzeum három eddig nem publikált műtárgyán mutatjuk be a gyermek Jézus és a passió eszme együtt ábrázolásának változatait. Egy elegáns szerzetesi rózsafüzér függője lehetett az az aranyozott ezüst foglalatú, szintén aranyozott elefántcsontfaragvány, amely az Iparművészeti Múzeum Kisgyűjteményi Osztályán található.- Valószínűnek látszik, hogy ez a 18. század eleji kitűnő munka cisztercita apátságból származik, ugyanis a függő egyik oldalán Szent Bernátot látjuk, amint szívéhez szorítja a Krisztus passiójából ismert lándzsát és spongyát, s az előtte keresztfán nyugvó kisded Jézus álmára vigyáz, aki öntudatlanul nyúl a mellette heverő szögek után :i (24. kép). Szent Bernát ikonográfiájában a passió eszközei, mint attribútumok csak a 17. századtól kezdve váltak ismeretessé/ 1 A témának talán egyik legszebb megjelenítését a Cisztercita Rend Bodeni tó melletti híres búcsújáró templomában, a Birnau-i bazilika Szent Bernátoltárán láthatjuk. Az oltárképet, csakúgy mint a rokokó templom freskóit, a remek kvalitású grafikai lapjairól is híres Gottfried Bernhard Göz, a Morvaországból származott, augsburgi művész alkotta. 5 A festményen Szent Bernát magához öleli a passió eszközeit, s térdre borulva látomása felé tekint: Szűz Máriára, aki térdenülő gyermekével gomolygó felhőkön angyalok kíséretében közelít felé. A téma irodalmi gyökerét megtaláljuk röviden a Szent életében: „Egyszer Karácson éjjen egy Szentegyházban lévén Bemard a reggeli Szolosmákon, igen kíváná bizonyos óráját meg-tudni, mikor született a Krisztus. Meg-jelenék néki Jésus, ujjonnan született gyermecske képébe: melly igen nagy örömére volt néki: mind azért, mert látta az Urat, kit a világ olly igen kivánt: mind pedig azért, mert bizonyossá lött, hogy a volna az ő születésének órája." 6 Mivel Szent Bernátnak a kínzóeszközökkel való ábrázolása az 1700-as években még merőben újnak számított, különösen pedig az a teljesen szokatlan, egyedülálló, ikonográfiái megoldás, hogy előtte a keresztjén pihenő kisded Jézus látható, a műtárgyban inkább a rendi devóció bensőséges megnyilvánulását látjuk, s ezért joggal feltételezhető, hogy a mindkét oldalán