Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)

SZILÁRDFY Zoltán: „Variációk egy barokk témára”: Ikonográfiái kutatás

SZILÁRDFY ZOLTÁN „VARIÁCIÓK EGY BAROKK TÉMÁRA" IKONOGRÁFIÁI KUTATÁS A barokk kor művészetében a gyer­mek Jézus ikonográfiájának olyan sajátos változatai alakultak ki, amelyek tematikai és kompozicionális gyökerükben még a ké­ső középkorból erednek. A finoman árnyalt változatok magukon viselik a kor teológiai beállítottságát éppúgy, mint a hívő nép egyre szubjektívebbé váló devócióját. 1 Az Iparművészeti Múzeum három ed­dig nem publikált műtárgyán mutatjuk be a gyermek Jézus és a passió eszme együtt ábrázolásának változatait. Egy elegáns szerzetesi rózsafüzér füg­gője lehetett az az aranyozott ezüst fogla­latú, szintén aranyozott elefántcsontfarag­vány, amely az Iparművészeti Múzeum Kisgyűjteményi Osztályán található.- Va­lószínűnek látszik, hogy ez a 18. század eleji kitűnő munka cisztercita apátságból származik, ugyanis a függő egyik oldalán Szent Bernátot látjuk, amint szívéhez szo­rítja a Krisztus passiójából ismert lánd­zsát és spongyát, s az előtte keresztfán nyugvó kisded Jézus álmára vigyáz, aki öntudatlanul nyúl a mellette heverő szö­gek után :i (24. kép). Szent Bernát iko­nográfiájában a passió eszközei, mint attribútumok csak a 17. századtól kezdve váltak ismeretessé/ 1 A témának talán egyik legszebb megjelenítését a Cisztercita Rend Bodeni tó melletti híres búcsújáró templo­mában, a Birnau-i bazilika Szent Bernát­oltárán láthatjuk. Az oltárképet, csakúgy mint a rokokó templom freskóit, a remek kvalitású grafikai lapjairól is híres Gott­fried Bernhard Göz, a Morvaországból származott, augsburgi művész alkotta. 5 A festményen Szent Bernát magához öleli a passió eszközeit, s térdre borulva lá­tomása felé tekint: Szűz Máriára, aki tér­denülő gyermekével gomolygó felhőkön angyalok kíséretében közelít felé. A téma irodalmi gyökerét megtaláljuk röviden a Szent életében: „Egyszer Karácson éjjen egy Szentegyházban lévén Bemard a reg­geli Szolosmákon, igen kíváná bizonyos óráját meg-tudni, mikor született a Krisz­tus. Meg-jelenék néki Jésus, ujjonnan szü­letett gyermecske képébe: melly igen nagy örömére volt néki: mind azért, mert látta az Urat, kit a világ olly igen kivánt: mind pedig azért, mert bizonyossá lött, hogy a volna az ő születésének órája." 6 Mivel Szent Bernátnak a kínzóeszkö­zökkel való ábrázolása az 1700-as években még merőben újnak számított, különösen pedig az a teljesen szokatlan, egyedülálló, ikonográfiái megoldás, hogy előtte a ke­resztjén pihenő kisded Jézus látható, a mű­tárgyban inkább a rendi devóció bensősé­ges megnyilvánulását látjuk, s ezért jog­gal feltételezhető, hogy a mindkét oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom