Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 11. Budapest, 1972)
4. A PS:DO (dacryal index ) a 4317. W* férfi (46,4 érték) és a 4701. sz. női (46,8 érték) koponyánál mutat mongoloid behatást. 5. Az SS (orrnyereg-mélység: ) tekintetében a 4317. sz.férfi koponya 3,0 értékével a mongoloid értékhez közelálló. 6. Az SS: SC (symoticus index) csak a 4317. sz. koponyánál áll közel a mongoloid átlagértékhez (31,0). 7. Az orrkiugrási szög legkisebb értéke 22° (a 4296. sz. férfi koponyánál),ami közel áll a mongoloid átlaghoz. Megjegyzendő azonban, hogy ennél a koponyánál az orrkiugrási szög kis értéke nem a mongoloid hatásnak, hanem a közép— arcszög nagy értékének és a nagyfokú alveolaris progn.ath.i~ ának a következménye. Hasonló tendencia nyilvánul meg a 4689. sz. férfi koponyánál, bár itt egy kissi nagyobb az orrkiugrási szög értéke (25°), ami egyébként europo-mongoloid jellegre utalhatna. 8. Ha az S:C diagnózisát nézzük, a következő képet karjuk: a maiaris ív magas a 4334. sz. férfi koponyánál 22,2 értékkel; kevésbé magas a 4317. és a 4705. sz. fé-jfi, "ilamint a 4686. sz. női koponyák os malare íve 21,0 értékkel. Ezek a koponyák tehát ebből a szempontból mongoloid hatást jelezhetnek. A maiaris ív diagnosztikai értékelésénél TÓTH (1964) külön hangsúlyozottan rámutatott arra a tényre,hogy a maiaris ív görbületének -adatai egyedül nem elegendőek a primer taxonómiai típusok elhatárolására. Ennek ellenére az arc-laposság többi értékeivel együtt mégis haszno-j eljárás lehet az analízis finomítása céljából. 9. Az arc-lapossági adatokat TÓTH (1962b) még két mérettel kiegészítette az ' előzőleg már' LE7IIÍE által érték-11 incisura maxillo-malare hossza és mélysége (IMMC és 1MMS) elemzésével, továbbá a két méret indexével, Ezeknek primer taxonómiai jelentősége van, Kiegészítő rrcrfolcgiai x .ilaj -
