Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 11. Budapest, 1972)
donságként a többi arclapos sági .jel lem s ők között. Minél hosszabb az incisura maxillo-maiare s minél kevésbé mély, annál inkább jellemző a mongoloidokra. Oroszvár jelenleg vizsgált szériájánál ez a jelleg két esetben mutatott ilyen tendenciát (a 4343. sz. és a 4636. sz.női koponyáknál). Â többi koponyánál az értékek europoidoknak minősíthetők. 10* A fossa canin a mélységének kis értékei utalhatnak még mongoloid jellegekre. A szériában a legkisebb értékek a 4639. sz. női és a 4333. sz. férfi koponyáknál találhatók (2,4 mm;, majd a 4296, és a 4317. sz. férfi koponyákon (3,1 mmj. A t r ~bbi koponyán jóval mélyebb a fossa canina. A fossa canina méretének taxonómiai szempontból való értékelését ugyancsak TÓTH vizsgálta egyik tanulmányában, (1967). Véleménye szerint a fossa canina-t a "rassok közötti és rasson belüli variabilitás tekintetében nem lehet elsődleges taxonómiai jellemzőnek tekinteni, de értékes kiegészítést nyújthat a jellemzők összességében (i.m. 452. oldal). 11, Ami a bizygomaticus szélesség (MART Hí 45. méret) értékeit illeti,azok szériánkban a férfiaknál inkább keskeny-, a nőknél kozepes-r enduek. Megjegyzendő, hogy a korábbi évtizedekben kialakult nézetekkel ellentétben bebizonyosodott a Közép-Duna medence szériáin is (TÓTH 1967), hogy a bizygomaticus szélesség nagy értéke nem minden esetben fokmérője a mongoloid komponens hatásának. összegezve és együttesen értékelve az europoid és a.mongoloid komponenseket Î a vizsgált szériában két koponya europo-mongolóid: a 3117. sz. férfi és a 4686. sz. női koponyák. Egy koponyánál, a 4334. 3z. férfi koponyánál túl.súlyban lévő europoid jellegek mellett kis mongoloid beütés tapasztalható,a széria többi koponyája europoid. A primer taxonómiai jellegek alapján tehát a széria homogénnek minosí the tő.
