Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-04-01 / 4. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. április EGYHÁZI KORKÉP (Összeállítja: fr. Hesz Dénes ofin Lengyel egyházak Magyarországon A Magyarországon szolgáló lengyel papok és szerzetesek találkozójára került sor március 11-én a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki székházában, Kiss-Rigó László püspök kezdeményezésére. A vendégek megtekintették a Dóm teret, a székesegyházat, valamint az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár gyűjteményét. Ezt követően lengyel nyelvű szentmisén vettek részt a Szent Gel- lért Szeminárium kápolnában. A közös ebéd után kötetlen beszélgetés során mutatkoztak be, beszéltek életükről és munkájukról. A baráti hangvételű találkozón mintegy húsz lengyel misz- szionárius vett részt a szalvátor, a domonkos, a szalézi, a minorita, a lazarista és a vincés rendből, a Krisztus Király Misszionáriusai, a Sacré Coeur nővérek közül, illetve a világi papság soraiból. Katolikus Ifjúsági Mozgalom - 20 év Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelte a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, a KIM. Ezen alkalomból az alapítók idézték fel a kezdeteket, az első táborokat, a kommunista diktatúra összeomlása idején a tárgyalásokat, amikor még nem tudták, hogy az asztaltól felállva hazaérnek-e egyáltalán, és az ifjúsági lelkipásztorkodás mai helyzetét. Gábor Miklós, a szervezet elnöke köszöntőjében elmondta: az alapítók idejében arra a feladatra készültek, hogy az ifjúságot képviselhessék a közéletben. A mostani célcsoportban pedig már azok is benne vannak, akik az alapításkor még meg sem születtek. Gábor Miklós leszögezte: fontos, hogy minden szervezést a személyesség légköre hasson át. Az elnök szerint a KIM a lehetőségekhez képest sikerrel csatázott a kormányokkal szemben a katolikus ifjúság érdekében, sokmillió forintot nyert pályázatokon, és soha sem keveredett botrányba. A köszöntő után több alapító ke- rekasztal-beszélgetésére került sor, így megszólalt Blanckeinstein Miklós, Puchard Zoltán, Várnai Péter, Becker Pál, Gábor Miklós és Nobilis Márió is. Felidézték a KIM indulásának körülményeit, a korabeli viszonyokat, amikor illegális volt az ilyesféle szervezkedés, a tárgyalásokat a rendszer- váltás környékén, majd a következő időszak történetét. A résztvevőkkel a találkozóra jelentettek meg egy kis interjúkötetet. Emlékeztetett: egy időszakban, az Orbán-kormány alatt úgy tűnt, hogy régiókra rendeződik az ifjúság, az akkori ifjúságpolitika ezzel számolt. Sajnos azóta a nagy- politikában aláhanyatlott az együttműködési hajlandóság, és a társadalmi struktúrák sem alakultak még ki. Másik probléma, hogy a vallási közösségben szerepet vállaló fiatalokat leköti a maguk belvilága. Katolikus tanítás a gyakorlatban Egy amerikai katolikus intézmény nem vett át az első iskolai osztályba egy óvodást, mivel a gyermeket leszbikus felnőttek nevelik. Egyes szülők felháborodtak, az egyházmegye közleményben fejtette ki a szigorú intézkedés okait. A boulderi intézmény óvodájába járó gyermek ősztől nem lehet a Jézus Szent Szíve Katolikus Iskola tanulója. A döntés oka az, hogy a szülők életformája „nyílt összeütközésben van a katolikus tanítással", márpedig katolikus iskolába olyan diákok járhatnak, akiknek szülei elfogadják az iskola és az Egyház irányelveit. Bili Breslin, az iskola lelki- pásztora azt írja: Az iskola nem szeretné nehéz helyzetbe hozni a homoszexuális párok gyermekeit azzal, hogy mást mondanak helyesnek a szülők, és mást a tanárok. Az egynemű szülők szándéka sem lehet az, hogy saját felfogásukkal ellentétes dolgokat tanuljon a gyermekük az iskolában; ezért legjobb, ha más iskolába járatják. „A mi feladatunk az, hogy azt tanítsuk a házasságról és a családról, amit a hitünk tanít" - írja Breslin. Ila a mai kultúra tolerancia-felfogása fontosabbá válik, mint Jézus tanítása, hűtlenné válunk az Úrhoz, akinek szavai szintén nem voltak mind népszerűek a saját korában. Alapvető nézetkülönbségeket összemosni, lényegtelennek nevezni nem tolerancia, hanem relativizmus, amely szerint mindenki maga mondja meg, mi a helyes és az igaz. Az effajta szekuláris tolerancia minden erkölcsi megfontolást igyekszik kiszorítani a közéletből. Ugyanakkor képviselői nem ismerik el, hogy saját erkölcsi megítélésüket erőltetik a társadalomra. A Katolikus Egyház azért tart fenn iskolákat, hogy segítse a fiatalokat, hogy Krisztus tanítványaivá legyenek, és világítsanak a sötétségben, amely elutasítja a kereszténységet és az emberi lét igazságát, amely magában foglalja a nemiség céljának igazságát is.
