Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM A siklósi Szentháromság-templom Rejtőzködő Magyarország Ludwig Emil MN - Siklós tízezer lakosú város a Villányi-hegység déli lábánál, Baranya trianoni határának közelében. Ősidők óta lakott hely, harmincezer évvel ezelőtt itt élt vadászok, mediterrán eredetű bevándorlók, Krisztus előtti kelták nyomára bukkantak a régészek. A római provincia idején élte első virágkorát a környék, Mursa (Eszék) és Sopianae (Pécs) között több kisebb-nagyobb település létesült. Hunok, keleti gótok, longobárdok, avarok, frankok és szlávok egymást követő hullámai után a IX. században érkezett magyarok telepedtek le a mai Siklós környékén. Az írásban először 1251-ben említett „Suklos” nevének valószínű megfejtése az egyházi latinból átvett Sixtus személynév, a siklóból való eredez- tetés a népi etimológia körébe tartozik. Baranya déli felét a XII. század óta a Kán nemzetség birtokolta, Siklós körüli uradalmához húsz falu tartozott. Volt is civakodás a rokonok közt, 1294- ben Siklósi (Kán) Gyula vámagy a siklósi vásárban feltartóztatta a szársomlói (harsányi) vámagy lovát, ezalatt Gyula szerviemétől egy ökröt, három lovat és 300 sótömböt ragadott el Lőrinc nádor fia, Kemény. A siklósi Heydrich egy kancával lett szegényebb... és vége-hossza nincs a Kánok peres ügyeinek vagyon ellen elkövetett gaztetteik miatt. Közben azért épült a vár és a település egyháza, ennek papja 1332-ben egy márka, a következő négy évben 50-50 báni dénár pápai tizedet fizetett. Szintén szerepel a dézsmajegyzékben a karinges Ágoston-rendi barátok Szent Anna-ko- lostora - perjele 20-70 dénár adót fizetett amelyet a tatárjárás utáni években alapított az idősebb Gyula várnagy. Itt azonban félbehagyjuk a település és vára eseménydús históriáját, mert az említett klastrom nem más, mint a ferences szerzetesek későbbi, ma is látható rendháza a Szentháromság-templommal. A várba vezető út mellett, a régi városfal tövében található templom mai titulusa érdekes előz2010. február i ményeket követően született újjá a XVIII. Században. Az 1300-as évek elején a bencéseknek is volt egy monostoruk nem messze a Szent Anna-klast- romtól, amelyet a korabeli írások Szenttrinitásnak neveznek. A rendház 1526-ig létezett - a mohácsi ütközetet követő török pusztítás áldozata lett a nevét azonban átvették az 1688-ban I. Lipót császár hívására Siklósra visszaérkezett ferencesek, akik a pécsi, szigetvári és máriagyűdi barátokkal alkottak közös (al)tartományt. Eleinte mostoha körülmények között építkeztek a szerzetesek a régi romokon - 1704-ben szerb zsoldosok támadtak rájuk, apátjukat lefejezték, egy társukat halálra kínozták -, csak 1721 és 1755 között végezték el a renoválást. A templom északnyugati sarkánál háromemeletes tornyot emeltek, északi oldalához ovális alaprajzú kápolnát építettek. Megnagyobbították a déli oldalon lévő kolostort is. A hosszú hajót és a vele azonos szélességű, sokszögzáródású szentélyt barokk stílusban újraboltozták, alatta két és fél évszázadig lappangott az eredeti, XV. századi boltozat. Visszatérve a város történetéhez: a XIV. század végét írjuk, amikor leáldozott a Kán nembeli siklósi dinasztia fénykora. 1387-ben Zsigmond király elkobozta a várat az utolsó Gyulától, és átadta újdonsült híveinek. 1395-ben már a délvidéki Ga- raiak birtokában találjuk Siklóst. A gyorsan emelkedő família nagy szerepet játszott a következő évszázad magyar politikájában. Garai Miklós menedéket nyújtott a pártütő köznemesség által támadott uralkodónak, Zsigmond 1401-ben öt hónapig időzött a siklósi várban, ezalatt Miklós úr feleségül vette a királyné, Ciliéi Borbála húgát, Annát. Jól fizetett a sógorság: Garai 31 esztendeig, 1433-ig viselte az ország nádori címét. Ez az időszak Siklós második virágkora. Mezővárosi rangra emelkedett, országos vásárjogot kapott, újjáépült vára, a Dél-Dunántúl legfontosabb erődítménye, amelynek érett gótikus stílusú palotája, főúri kápolnája vetekedett a budai építkezésekkel. Az 1420-30-as években vált teljessé a franciskánus barátok templomának átépítése a gótika jegyében, a hajót és a szentélyt csúcsíves, bordás keresztboltozattal fedték, freskókkal díszítették. A szentélyboltozat faragott zárókövén ott látjuk a koronás fejű kígyót, a Garaiak címerét. Siklós 1977-ben kapott újra városi rangot (a várossá váláshoz minimum alatti népessége miatt hozzácsatolták Máriagyüdöt). Ugyanebben az év
