Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
2010. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Amilyen megértő és elnéző volt környezetével, ugyanolyan kérlelhetetlen és soha meg nem alkuvó ellenfele volt a bolsevista barbárságnak. Ezen a téren nem ismert pardont. Soha nem fogadta el az úgynevezett diplomatikus kapcsolatfelvételnek még csak a gondolatát sem, az azóta bukott rendszer hivatalos képviselőivel. Dobó István, Eger hős védőjének jelmondata volt minden tettének lényege: “A haza nem eladó”. * Lapunk olvasói és munkatársaink nevében, mi is gratulálunk Saáry Évának 80. születésnapja alkalmából. Kívánjuk, hogy még hosszú-hosszú éveken át folytatni tudja nemes munkáját. A Jóisten áldását kérjük életére, valamint magyar hazánk és népünk érdekében végzett értékes munkájára. U.i.: Saáry Éva, lapunk munkatársa, irodalmi és egyéb kulturális tevékenységéért megkapta Magyarországon a “Pro Cultura Hungarica” kitüntetést. Olvasóink és munkatársaink nevében is gratulálunk "Évikének". Gyászjelentés PALLAY ANDRÁSIK IRMA 1919 január 22 - 2010 január 20 Baltimore-i magyar közösségünk közismert és megbecsült tagját veszítette el. amikor a mindenható Pallay Irmát magához hívta. Irma Nyirlugoson született és nőtt fel, ahol nyolc testvérével élvezte az Alföld szépségeit, a kéményeken fészkelő gólyák emléke sohasem hagyta el. Egy munkácsi látogatásán bátyjánál, aki a honvédségi szolgálatát töltötte ott, találkozott jövendőbeli férjével, Bélával. Nemsokára meg is volt az esküvő és egy munkácsi boldog élet kezdődött. Béla cukrászdát nyitott Munkács főterén és egy jólmenő cukorka gyártó üzemet. Nemsokára egy kis utód is bemutatkozott. Nemsokára a II. világháború ide is betört és egy szép világ eltűnt. A megszálló oroszok a magyarok életét nehézzé tették, férfiakat elhurcolták a gulág- ba, így Béla elhatározta, hogy családját Nyíregyházára menekíti, ahol második gyermekük, Béla született. Újból kezdték az életet. Irma segítségével itt is sikeres volt a cukrászda és cukorka gyártás. A kommunista rendszer nem nézte jó szemmel Irma rendszeres templomba járását, és hogy Béla leszerelt katonákat is alkalmazott üzemében. 1956 szabadságharca után Béla a letartóztatás elől családjával elmenekült. Hoszszú volt az út, de végül sikerült Baltimore-ban egy új életet kezdeni. Irma egy elektronikus cégnél dolgozott és Bélával megteremtettek megint egy új létet. Az amerikai álom megvalósult. Szép középosztályi környezetben laktak és egyetemre küldték gyerekeiket. Az élet újból szépnek és jónak bizonyult. Az elveszített haza mindig ott volt Irma lelkében, és különleges öröm volt számára mikor Amerikában született unokáival tökéletesen tudott magyarul beszélni. Irma aktívan részt vett a baltimore-i magyarság életében, és a gyűlésekre menők mindig számíthattak a jobbnál jobb süteményekre, amit Irma mindig vitt magával. Elbúcsúztunk Irmától, de mint ahogy a napraforgó az Alföldön a nap felé fordul, úgy gyerekeinek és unokáinak gondolataiban Irma mindég velük fog maradni. * Mi is búcsúzunk Pallay Irmától, lapunk hűséges olvasójától és anyagi támogatójától. A Jóisten adjon Neki örök nyugodalmat. Isten vele Irmuska! Emlékét megőrizzük! —AGF - A holland mezőgazdasági szaklap - amely forrásként a vezető holland lap, az NRC Handelsblad egyik blogját jelölte meg - beszámol a Magyarországon krumplit termesztő és disznót nevelő Patrick Feliers belga gazdálkodóról, aki a traktorra már csak fegyvere kíséretében kapaszkodik fel, hogy az elszemtelenedett, termését elvenni akaró cigányokat féken tartsa. Volt, amikor már saját földjén egyszerűen nem tudott traktorával megfordulni a romák vezette, nyomába szegődő autóktól és a munkagép körül lebzselő cigányoktól.
