Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. február GONDOLATOK 2010 VÍZKERESZT ÜNNEPÉN Urunk születésétől, December 25-ikétől számított 12-ik napon, január 6-án van Vízkereszt, Krisztus vízzel való megkeresztelésének emlékére. Más fontos események is kötődnek a Vízkereszthez: a víz szentelés és a ház szentelés. Az egyház.még a vízkereszt napját megelőzően megáldja, megszenteli a vizet. Újévtől pedig vízkeresztig a pap megáldja a hívek házát és őket magukat tömjénnel és szentelt vízzel, majd a lakás bejárati ajtajára felírja az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit így: 20 G + M+B 10 (feledékenyek kedvéért Gáspár, Menyhárt, Boldizsár). Még sokat lehetne mondani, mesélni, írni a Vízkereszt ünnepéről, a karácsonyi ünnepkör történetéről, szokásokról. De nekünk nem ez a célunk ezzel az írással. Most, 2010 január hatodikán - tehát vízkereszt napján - volt a 246-ik évfordulója az 1764-es ma- défalvi mészárlásnak székelyföldön. Nemzetünk történelme ezt az eseményt MA- DÉFALVI VESZEDELEM-ként, latinul SICVLI- CIDIVMnéven tartja nyilván. (Érdekességként megemlíthetjük, hogy ha egymás alá írjuk a római számértékeket jelentő betűket és összeadjuk azokat, akkor éppen 1764-et, az esemény évét kapjuk.) A székelyek a régi szabadságjogaikat féltették, amikor 1761-ben a bécsi udvar az osztrák hadseregen belüli, osztrák tisztek vezetése alatti székely határőrezredek szervezését határozta el. A székelység ezt nem fogadhatta el. Adómentességük, saját tisztjeik választásának joga és más ősi jogok forogtak kockán. Protestáltak, de a bécsi udvar nem engedett és 1763 őszén császári rendelettel kötelezték a csíkiakat és háromszékieket a fegyveres szolgálatra. A székelyek ezt nem fogadták el, a férfiak Madéfalván gyülekeztek. Bejelentették, hogy kérvénnyel fordulnak a hatóságokhoz január 7-én. De az osztrák bizottság mást határozott. Mária Terézia császámő Joseph Sisko- vics generálist bízta meg az ellenállás leverésére. Egy sötét, havas, január hatodikáról hetedikére virradó éjjel 1350 katona két ágyúval bekeríti a falut és elkezdi a tüzelést. A menekülőket, asszonyokat és gyerekeket is beleértve lemészárolják, többszáz embert bebörtönöznek. Akik megmenekültek, csapatostól, mintegy 7-8 ezren, elvándoroltak Moldovába. Itt négy falut alapíttottak. Az új élet megteremtésében, a lelki erejük fenntartásában nagy segítséget jelentett számukra Zöld Péter katolikus pap működése.Az erdélyi osztrák hatóságok a menekülést “szökésinek tekintették és nem nézték jó szemmel. Rendeletbe adták, hogy ha “a szökött ember nem kerül elő, két szomszédját pálcáztassák meg és adóját fizettessék meg velük”. Mindezt részletesen megírta Nyirő József erdélyi író MADÉFALVI VESZEDELEM című híres regényében. A Madéfalván 1764-ben történtekről minden évben megemlékeznek. 1905-ben egy emlékoszlopot állítottak fel tetején egy kiterjesztett szárnyú Turul madárral a mészárlás helyén. Az idén, 2010 január hetedikén, a 246-ik évfordulón is megemlékeztek az eseményről. Délelőtt szentmise volt a helyi templomban, ahol a szentbeszédet páter Asztrik, csíksomlyói rendfőnök tartotta. Mise után az iskolások zenés-verses műsora következett majd levonultak a SICVLICI- DIVM emlékműhöz, ahol beszédek hangzottak el és a különböző politikai, egyházi és polgári szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el. Az ünnepély alkalmából elhangzott beszédekben kihangsúlyozták a székely nép életerejét, túlélő képességét, az újrakezdéshez szükséges erő létezését. Asztrik atya prédikációjában rámutatott arra, hogy “legyen erőnk az újrakezdéshez, hiszen őseinknek, a Madéfalváról elmenekült embereknek is volt erejük a teljes újra kezdéshez.” Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében, többek között azt mondta, hogy “Számunkra, mai székely ember számára is példaértékű az az összefogás és akarat, amellyel őseink védték jogaikat, veszélybe került szabadságukat ....Ma is vannak nagyobb hatalmak, zsarnoki erők, akik próbára teszik kisebbségbe került nemzetünket.... arra kell törekednünk, hogy székelysé- günkre jellemző kitartással, múltbéli eseményeink tiszteletben tartásával őrizzük meg sajátos értékeinket ....olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy biztosítva legyen az itthonmaradás, a szülőföldünkön való boldogulás.” Vízkereszt alkalmából egy másik véres eseményről emlékezünk meg Erdélyben. Az 1848-as év igen mozgalmas volt, forradalmak, zendülések sepertek végig a világon. Erdély
