Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-06-01 / 6. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. június déssel a gyökereikhez. Nekik, nekünk az itthon már Argentína. Többnyire a kényszerűség vezérelte új lakhelyére az argentínai magyarok első generációjának döntő részét. A legnépesebb, vagyis az 1948-as kolónia kapcsolatát az anyaországgal az átmenetiségre épülő lét határozta meg: szinte mindenki biztos volt benne, hogy egy napon, amikor már nem lesznek uralmon a kommunisták, hazatérhet, s ezt a nézetet részben megörökölte a második generáció. Ez a csoport érthető módon elhatárolódott a szocialista Magyarország hivatalos argentínai képviseletétől, és széles körű intézményépítésbe kezdett. Ebből sok megmaradt: az AMH tavaly decemberi számának utolsó oldalán hosszú listát találtam. Hat ifjúsági csoport (a cserkészektől a Regös néptáncegyüttesen át a hét végi magyar iskoláig), a már említett kórus, könyvbarátok köre, hatezres könyvtár jellemzi a kulturális életet, de van vívócsoport, több klub, két iskola, három egyház, öregotthon, segélyegylet és argentin-magyar kereskedelmi és iparkamara is. És nem csak a fővárosban: működnek magyar egyesületek Barilochéban, a chacói Villa Angélában, Santa Fében és Córdobában is. Az intézményépítés mellett kialakult egy pezsgő irodalmi-kulturális élet is, amely az ötvenes-hatvanas években élte virágkorát. Magyar könyvek tucatjai jelentek meg, egymást érték a magyar nyelvű színházi előadások. A korszakról Némethy Kesserü Judit írt izgalmas doktori disszertációt, amely itthon könyv formában is megjelent 2003-ban. Az 1948 körül a latinamerikai országba érkezett magyar bevándorlók életének, szellemi eredményeinek ismertetésére vállalkozó munka címéül az Argentínában is megfordult Kere- csendi Kiss Márton költő sorát választotta a szerző: „Szabadságom lett a börtönöm.” A kutató gondolkozik a folytatáson (a tanulmány az 1948-1968 közötti időszakot vizsgálja), mert időközben felszabadultak a magyar archívumokban harminc évre zárolt titkos jelentések és elemző anyagok. Hogy hány magyar él Argentínában, nem lehet tudni. Többféle adatot találni, de egyik sem pontos: akad tizenötezer fős becslés 1980-ból és negyvenezres is a kilencvenes évekből. Egy magyar tollforgató, a könyvkiadó Theész János így írt a leltározás nehézségeiről az AMH-ban: „Még hozzávetőleg sem ismerjük a magyarság számát. Elsősorban azt kell eldöntenünk, hogy ki a magyar. Csak az, aki Magyarországon született, vagy az is, aki itt született magyar szülőktől, és beszél magyarul? Vagy az is, aki itt született, nem beszél egy mukkot sem magyarul, de büszkén vallja magát magyarnak? Én az utóbbinál maradok, bármenynyire is igaz, hogy nyelvében él a nemzet. Számomra többet ér egy olyan magyarul nem beszélő, aki szív- vel-lélekkel magyarnak vallja magát, mint egy olyan tősgyökeres magyar, aki megtagadja fajtáját.” A szocialista tömb összeomlása után megszűnt a kohéziós erő az első és másodgenerációs argentínai magyarok között, hiszen újra lehetett és kellett gondolniuk az anyaországgal való viszonyukat. 2001-től, az argentínai gazdasági és politikai válság bekövetkeztétől (amely a fizetőeszköz drasztikus leértékelésével és egyre növekvő munkanélküliséggel járt) sokakban felmerült az óhazába telepedés gondolata, és ezt néhá- nyan (főleg második generációsok) meg is valósították. Ahogy itt mondják, „visszidáltak”, vagyis családostul, gyermekestül hazatelepültek Magyarországra. Bár tudták a nyelvet, ismerték a „befogadó ország” történelmét és irodalmát, mégis igen nehéz volt az integrálódásuk, mert nagy különbségeket tapasztaltak a két országban honos mentalitásban. Néhány megszállott ember az „otthon” maradtak kö-zül folytatja a harcot a megmaradás érdekében. - Amíg lehet, visszük tovább a fáklyát — vallja az AMH főszerkesztőnője. - A magyarországi kommunizmus évei alatt megszoktuk, hogy mindenben magunk boldogulunk. Ötven év jó hosszú tanidő, beideg- ződött mechanizmusaink vannak például a Magyarországon nemigen ismert — vagy elismert — ingyenes közmunka terén. Enélkül nem is léteznénk, a bennünket körülfogó tenger már rég elöntött volna mindnyájunkat. „Jogi képviseletre van szüksége Magyarországon felmerülő családjogi, ingatlanjogi, öröklési jogi, vagy bármilyen egyéb polgári jogi ügyeiben? Keresse ügyvédi irodánkat, mely már több éve látja el külföldi ügyfelek teljes körű képviseletét angol és magyar nyelven egyaránt! Irodánkról és szakterületeinkről többet megtudhatnak honlapunkon: http://www. drszegojudit. h u/ Elérhetőségeink: Dr. Szegő Judit ügyvéd/attorney-at law Dr. Szegő Judit Ügyvédi Iroda/Dr. Szegő Judit Law Office Cím/Address: H-1026 Budapest, Gábor Áron köz 6. fszt. 1. Tel/Phone: +36-1-7863-156 Mobil/Mobile: +36-30-9-896-046 Fax/Facsimile: +36-1-7858-939 Email: jszegoCaJgnuiil. com Weboldal/website: verni-, drszegojudit. hu Skype: jszegő” Lapunkat olvassák Kapuváron, Balassagyarmaton, Szegeden és Szekszárdon is
