Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. január Akik a „legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek” Minden évben december 10-én osztják ki a Nobel-díjakat Forrai Mária Melinda December 10-e minden évben a Nobel-díjak átadásának napja. A tudományos elismerést - amelyet hat kategóriában osztanak ki - a svéd Alfred Nobel alapította, aki 1895-ben kelt végrendeletében írta elő, hogy vagyonának kamataiból bizonyos tudományágak legjobbjai részesüljenek. Magyarország e tekintetben büszke lehet, kis mérete és lakossága ellenére kiemelkedően sok Nobel-díjast adott a világnak. 2009 Nobel-díjasai Béke: Barack Obama Fizikai: Charles Kao, Willard Boyle Kémiai: Venkatraman Ramakrishnan, Thomas Steitz, Ada Yonath Irodalmi: Herta Müller Orvosi: Elizabeth Blackburn, Carol Greider, Jack Szostak Közgazdasági: Elinor Ostrom, Oliver Williamson „ Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. ” A fenti idézet Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló 1895-ben kelt végrendeletéből származik, aki megalapította a Nobel-díjat. Nem tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta, hanem egy-egy konkrét teljesítményért. Kikötés még, hogy a jelölt csak életében kaphatja meg a díjat, így többen - bár teljesítményükért megérdemelték volna - már nem érhették meg, hogy részesüljenek ebben az elismerésben. A Nobel-díjnak alapvetően öt kategóriája van: fizikai, kémiai, orvosi (élettani), irodalmi és béke - ez utóbbit kivételesen szervezetek is megkaphatják, a többit azonban csak magánszemélyek. 1968-ban a svéd bank kezdeményezésére jött létre a közgazdasági Nobel-díj, amelynek hivatalos neve Alfred Nobel-emlékdíj. Az elismeréseket a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, ez alól kivétel a Nobel-békedíj, amelyet - az alapító végrendeletének megfelelően - a norvég parlament által megválasztott bizottság. A jelölés minden évben a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Magyarország büszke lehet Méretéhez és lakosságszámához képest Magyar- ország kiemelkedően sok Nobel-díj as tudóssal gazdagította a világot, szomorú tény azonban, hogy világraszóló eredményeiket többnyire külföldön érték el. Mindössze ketten - Szent-Györ- gyi Albert és Kertész Imre - utaztak hazánk földjéről a díj átadási ünnepségére. A kivándorlásnak sokszor politikai okai voltak, ám az is gyakran előfordult, hogy a tudományos kutatáshoz hiányzott a megfelelő hazai háttér. Hogy ki számít magyarnak, az vitatott, és sokszor nem egyértelmű. A legfontosabb szempont, hogy az illető mennyire tekinti magyarnak magát, illetve milyen mélyen gyökerezik a magyar kultúrában. Ezek a feltételek nem teljesülnek mindenkinél egyformán, így például többen magyar Nobel-díjasnak számítják Carleton D. Gajduseket és Milton Friedmant is, akiknek a szülei vándoroltak ki, így ők már külföldön születtek, és nem is beszéltek magyarul. Magyar Nobel-díjasok 1905: Lénárd Fülöp, fizikai - „a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dina- mida)” 1914: Bárány Róbert, orvosi - „a vesztibuláris
