Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-04-01 / 4. szám
2010. április Kiből lehet valaki Magyarországon? Nemrég érdekes összeállítást közölt az egyik hetilapunk, melyben felsorolta több mint két tucat olyan személynek a nevét, aki jelentős politikai karriert futott be azután, hogy egyetemista korában magas hallgatói önkormányzati tisztséget is szerzett. (HVG 2010. március 6. „Diákképviselőkből politikusok”.) Gondolhatnánk, hogy ebben semmi csodálatos nincsen, hiszen egy kisebb közösségben kitűnt ember, várható, hogy később egy nagyobb közösségben is vezető pozíciót szerez. Oszkó Péter azonban furcsa dolgot mondott, kb. egy éve, egy interjúban. Oszkó Péter, aki pénzügyminiszter lett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Hallgatói Önkormányzat elnöke volt, az országos szervezetben, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában pedig alelnök. Szerinte, a hallgatói önkormányzatokban már akkor is „megnyilvánultak a politika árnyoldalai, finoman szólva sem mindig a szakmaiság volt az elsődleges szempont”. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a hallgatói önkormányzatokban nem egyedül a szakmai kiválóság juttatta az élre az embereket, hanem beleszólt abba a politika is. A hallgatói önkormányzatok ugyanis részt vesznek az egyetemek irányításában, és így értéket képviselnek a politika szemében is. Vannak tehát, akiknek politikai előbbrejutását a hallgatói önkormányzatokban elért sikerei is megalapozták, sőt segítették. Felvetődik a kérdés, hogy a hallgatói önkormányzatokban elért sikerek honnan származnak. Tehetségből? Szorgalomból? Elég a tehetség és a szorgalom? Dehogy A politika hathatós támogatása is kell ahhoz, hogy valaki a diákmozgalomban sikeres lehessen. És másutt kiből lesz sikeres ember? A mai vezetők nagy része annak idején már vezető volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) is A gazdasági sikerhez azonban más is kell. A milliárdos Gyurcsány például nem csak KISZ vezető volt, hanem jókora banki kölcsönt is kapott privatizációs vásárlásokhoz. Nagy kölcsönöket azonban nem kaphat bárki. Gyurcsányt a kölcsönhöz saját anyósa, Apró Piroska bankigazgató juttatta. Bankigazgató sem lehet akárki. Apró Piroska sem volt akárki. Ő Apró (Klein) Antal lánya volt. Tehát Gyurcsány sem a „saját erejéből” lett valaki, hanem az Apró-dinasztia tagjaként. Ebben a magyarországi kapitalizmusban - ha 19 valaki nem tudná - feudális elvek szerint zajlik az élet. Oligarchák, dinasztiák, vazallusok... Az óriási vagyonú sikerember, Demján Sándor, annak idején egy kommunista miniszter családjába házasodott be. Aztán bankigazgatóként óriási pénzek ura lett. Ő fedezte fel Csányi Sándort, és indította el a karrierjét. Demjánt egy külföldi oligarcha Sarlós András is támogatta, hasonlóan bőkezűen, ahogyan Gyurcsányt Apró Piroska. A parlamentben is vannak még patinás történelmi családok sarjai. Pl. egy másik Schiffer, (János), és Horn Gyula unokahúga, Havas Szófia, aki a képviselők jövedelemlistáján a 7. helyen áll. Ö az, akinek 56 nem forradalom. Havas Szófia: Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva. (HVG 2007. október 6.) A politikai karrierhez sokat számít, ha jó családból származik valaki. Jó családokba beházasodni is előnyt jelent. Az iíjúsági szervezetek vezetői is szép jövő előtt állnak. Vannak előkelő vadásztársaságok is, melyben tagnak lenni szintén nem hátrány. A maga idejében a figyelem középpontjába került egy 2004. január 25 és 28 között Lónyán zajlott szűk körű vadászat, melyen például Hagyó Miklós (MSZP) és Semjén Zsolt katolikus teológus KDNP képviselő is részt vett. Az évek során mindkettőnek felfelé ment a csillaga. Hagyóé azonban mostanában lefelé megy. De nem azért ám mert korrupciós ügyekbe keveredett Hagyó Kocsis Istvánnal akasztott tengelyt. Ki ez a Kocsis? Hihetnénk, hogy egy korrupciót nem tűrő puritán vezető. A Népszabadság azonban kicsit más következtetésre jutott Füthető bőrkormány című cikkében: Belső vizsgálat indult a Magyar Villamos Müveknél, miután egy APEH-revízió fényt derített arra, hogy Kocsis István volt vezérigazgató a szolgálati Audi mellett egy 20 milliós Mitsubishi terepjárót is vetetett magának az állami cég pénzén. A vizsgálat most kiderítette, hogy egy harmadik, full extrás Range Rover terepjárót is vettek neki 25 millióért 300 lóerős motorral és füthető bőrkormánnyal. (Index)”... „Kocsisnak egyébként a jelenlegi munkahelyén, a BKV-nál is volt már autós afférja. A szolgálati Audijába köAMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
