Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. január Kulturális Mohács „Kiművelt emberfők sokasága a nemzet igaz hatalma” - mondta Széchenyi. A kiművelt emberfők tehát olyan hatalmat jelentenek, mint egy ütőképes hadsereg. Magyarországnak ma már nincs fegyveres hadserege, sem ütőképes, sem más. Egy gyatra kis zsoldos társaság van, olyan honvédelmi miniszterrel, aki soha életében katonai szolgálatot nem teljesített. Ezt a társaságot komolytalan dolog lenne hadseregnek titulálni. Ezt tette a politikai szerelemben egymással szorosan összeforrott, magyar érdekeket soha nem szolgált SZDSZ és MSZP. És most már „kiművelt emberfőkből” álló hatalma sincs Magyarországnak, és egyhamar nem is lesz. Már ott tartunk, hogy az egyetemek eladása előtt is megnyitják az utat. Jelentős ingatlan vagyonról van ám szó! A „privatizálás” címén lehet még egy kicsit lopni. Egy alkalmat sem fognak elszalasztani. „Kiárusítják a felsőoktatást. A szocialisták támogatják Magyar Bálint privatizációs javaslatát” - írja a Magyar Nemzet (2008. november 8.). Az egyetemek elsüllyedni hagyása végzetes csapás egy nemzetre. Hogyan juthat idáig egy ország? Egyszerűen. A felsőfokú oktatás a középfokú oktatásra épül. A középfokú oktatásnak pedig az alsófokú oktatás az alapja. Évek óta nyilvánvaló, hogy az alsó- és a középfokú oktatás vészesen gyengül. (Természetesen nem magától gyengül, gyengülését tudatos sorvasztás okozza.) Ma jutottunk el odáig, hogy a felsőfokú oktatásba belépő ifjúság felkészültsége olyan gyenge, hogy az már nem pótolható, és meglátszik a diplomák értékén is. Emellett még a fontos szakokra sem jelentkeznek elegen... De még ha minden rendben is lenne, a „bolognai” általános minőségrontó szisztéma bevezetésével Magyarországon a felsőfokú képzés hatékonysága amúgy is töredékére csökkent. De ne csak a felső szintet lássuk! Mi van ezelőtt, ezalatt? A HVG (2008. november 8.) „A természettudományos képzés hanyatlása” címmel összeállítást közöl. Ebből idézünk néhány jellemző mondatot. „Több generáció oktatásában tapasztalatot szerzett tanárok többsége szerint a természettudományos és műszaki oktatás színvonala erősen hanyatlik.” „A természettudományos képzés óraszáma jelentősen csökkent, a tankönyvek nem vonzók, nem keltik fel a gyerekek érdeklődését.” A Műegyetemen még „a viszonylag jó felvételi eredményekkel érkezőknek is csak bő harmada rendelkezik megfelelő alapokkal”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyik docense szerint „az egyetemekre felvételiző diákok a fizika, a biológia, a kémia és a földtudományok olyan alapfogalmaival sincsenek tisztában, amelyek 20-25 éve még magától értetődők voltak.” Pálinkás József, MTA elnöke mondja: „A felsőoktatásba belépő diákok természetismereti műveltsége katasztrofális.” „... a diákok nem értik a körülöttük levő világ alapvető jelenségeit, fogalmuk sincs a rádió, a televízió, az autók, a mobiltelefon, a háztartási gépek működéséről. Nem értik az elektromosenergia-termelés legalapvetőbb kérdéseit.” Pálinkás József tapasztalata szerint az egyetemisták többsége „kimegy a majálisra, nézik, hogy felszáll a hőlégballon, és nem tudják, miért emelkedik fel a földről. A többséget ráadásul nem is érdekli. Ha megkérdezzük tőlük, miért fuj a szél, a többség nem tudja megmondani.” „... a diákok még alapműveletek elvégzésére is alig képesek. Még egyetemisták is képtelenek megmondani, a kalkulátoron kiszámolt eredményről, hogy az hihető-e. Ha beütik, hogy 9+17, és a + jel helyett véletlenül a szorzás jelét nyomják le, s kijön, hogy 153, nem ébred bennük kétely, hogy ennek inkább valahol 30 körüli értéknek (pontosan 26- nak) kellene lennie.” „A többség képtelen értelmezni egy gáz- vagy villanyszámlát.” „... a felnövekvő generáció alapvető kérdésekben nem képes önálló véleményformálásra” ... „A természettudományoktól való elfordulásban komoly szerepet játszhat a matematikaoktatás színvonalának hanyatlása. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának matematika szakos vezetőtanára szerint tárgyát nem azért kell tanítani, mert a nagybetűs életbe kilépőknek nagy szükségük lesz majd a logaritmuskalkulációkra vagy a csonka gúla térfogatának kiszámítására, hanem azért, mert gondolkodni tanítja a nebulókat.” „A megértés, a felfedezés, az alkalmazás szintjei beépülnek a gondolkodás struktúrájába. Az agy fejlődik, csiszolódik, s az érettségi tájékára jó esetben fegyelmezetten gondolkodó ember válik a diákokból.” „... az absztrakciós, az asszociációs és a logikai készség, a kreativitás, a lényeglátás egytől egyig
