Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-02-01 / 2. szám
AMERIKAI XLV. évf. 2. szám - 2009. február MAGYAR ÚJSÁG 51 pogány rdyszokßsoi^es a (qitoCiíqis vaUásyya^ríat A vízkereszttől hamvazószerdáig (idén február 25-éig) terjedő kötött időszakot, tulajdonképpen a rövidebb egyházi évközi időt nevezzük farsangnak, amely igen ősi szokásrendből táplálkozik. Már a kereszténységet megelőzően a mérsékelt égöv országaiban mindenütt együtt járt ez a terminus a telet lezáró, tavaszt kezdő rítusokkal, zajos mulatságokkal, bőséges evés-ivással. Az egyház hosszú évszázadokon át üldözte a pogány szokásokat, így a farsangolást is. Később azonban - megtisztítva e hagyományokat - megpróbálta kereszténnyé tenni. Az egyház tehát elfogadta, hogy böjtelő idején a vidámság, az egészséges életöröm uralja a lelkeket. A vallási tradíció, az egyházi előírások és a liturgia azután valójában egymás mellett, szoros kölcsönhatásban élt a néphagyománnyal: ebben az időszakban olvassuk az evangéliumban a kánai menyegző történetét Jézus első csodatételéről, amikor borrá változtatja a vizet. De ekkor van Mária eljegyzésének ünnepe is, amelyet a népi vallásgyakorlatban felújítva még ma is több helyütt megtalálunk: a Nógrád megyei Magyarnándorban sokak által kedvelt ünnepi alkalom. (Folytatás a 3. oldalon)
