Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-12-01 / 12. szám
2009. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 14 Végezetül hallgassuk meg a másik oldalt is. Néhány napja került nyilvánosságra Szabó Éva, MSZP-s parlamenti képviselő asszony pár veretes mondata. Éva asszony annak a Veres Jánosnak törvényes hitvese, aki pénzügyminiszterként regnált, a HÍR tévé „nagy barátja,” és áldásos tevékenysége révén, sikerült olyan mélyre leküzdenie magát, hogy tőle még a sertésinfluenza is népszerűbb. Szabó honanya oly messze van a nemzeti jobboldaltól, mint Sztálin az anyaszentegyháztól. Évácska a következőket mondta: „A magasabb segélyek érdekében ördögi eszközökre is képesek tudatlan és befolyásolt fiatal anyák. Olyan gyógyszert is képesek beszedni, amelyek következtében súlyosan sérült gyermekek jönnek a világra.” Budai Bernadett „úrleány,” az MSZP szóvivőjének véleménye szerint, ismerve Szabó Évát, feltételezi, hogy kijelentését alapozta valamire, és joggal állította, amit mondott. Némi kajánsággal megszólalt a jobboldal is. Tessék már mondani, hogy is van ez?, mert mintha Szabó Éva és Molnár Oszkár szavai összecsengnének. Mire a megélhetési jogvédők és fajvédők egy emberként állították, képviselő asz- szony nem említette, hogy tulajdonképpen kikre is gondol, és ez tényleg így van. Utána néztem. Valószínű a magyar keltákra gondolt, de az sem kizárt, hogy a jászsági dakotákra. Viszont nem szabad megfeledkezni az avarokról. Ok a legveszélyesebbek, mert a „nyóóóckerületi” avaroktól minden kitelik! Soós Géza Kollektív bűnösség... Köztudott, hogy minket, magyarokat többször is üldöztek, csak azért, mert magyarok vagyunk. Aztán pedig, hogy ezért ne kelljen bocsánatot kérni, jóvátételt szolgáltatni, már jó ideje folyik a pszichológiai hadjárat, a magyarság kollektív bűnös voltának elhitetése érdekében. A második világháború után Magyarországot a náci Németország „utolsó csatlósa” címmel bélyegezték meg. Az igazság az, hogy a háború végnapjaiban már de facto nem létezett magyar állam, a németek által katonailag megszállt magyar területen a németek egy saját bábkormányt működtettek. De még így sem Magyarország volt az utolsó csatlós, hanem Szlovákia, a náci Tiso által vezetett Szlovákia! Kollektív bűnösségre alapozott magyarüldözés viszont volt. Benes nyílt, jogilag is deklarált módon tette ezt. Jugoszláviában sunyi módon zugban öltek meg 40 ezer magyart. Romániában a szovjet Vörös Hadseregnek kellett beavatkoznia a románok által megindított magyarmészárlások leállítása érdekében. A legújabb időkben újból dolgoznak erők a magyarság kollektív bűnös voltának elhitetése érdekében. Dr. Kövér László a Fidesz országos választmányának elnöke, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után „elmondta: ha egy nemzetnek vannak kollektív hőstettei, akkor vannak kollektív bűnei is. Példaként együtt említette a magyarság passzivitását zsidó polgártársainak 1944-ben történt elhurcolásakor, valamint a december 5-én tapasztalt távolmaradást, illetve az elutasító szavazást a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban.” (MTI 2004. dec. 20.) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „Zéró tolerancia Kiáltvány”-ának beharangozásakor beszélt a parlamentben. Csak úgy zúdultak a magyarságra, az országra a rágalmak:- „egy olyan ország, amelynek polgárai falvakban és városokban éveken keresztül szótlanul tűrték, hogy ismerősöket és ismertetleneket, barátokat vagy éppen riválisokat csak azért, mert úgymond máshonnan származnak, korlátozzák a méltóságban és szabadságban megélt emberi élet lehetőségében”.- „Magyar férfiak és nők, fiatalok és idősek ott álltak az utca mellett az út szélén, és egy szót sem szóltak, amikor szomszédjuk egy batyuval elindult, és vitték a bőröndöt. Nem századok, nem egy regiment kísérte a szerencsétleneket, hanem pár csendőr - ők hagyták.”- „Szent István ezeréves államának képviselői a hazára, a nemzetre, a magyarságra hivatkozva nem egyszerűen elengedték a kezét százezreknek, hanem vagy aktívan vagy csendben, de közreműködtek, hogy magyarok százezreinek a szervezett, ocsmány halál legyen a vége”. (Forrás: parlamenti jegyzőkönyv.) Kiss Péter sem akar kimaradni: „történelmünkben magyarok csináltak magyarokkal szörnyű tragédiát a 40-es években, amikor hatszázezret közülünk ipari módszerekkel kiirtottak”. (Magyar Nemzet 2008. február 14. 5. old.)