Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-09-01 / 9. szám
2009. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM RÁBAKETHELY GÓTIKUS TEMPLOMA Ludwig Emil Kethely, a Rába jobb partján fekvő Árpád-kori helység 1950 óta a szomszédos Szentgotthárd városrésze. Neve először 1350-ben szerepel írásban Kedhel alakban. A beszélő helynév arról árulkodik, hogy a községnek keddente tartott hetivására volt, a piactartási jog pedig arra utal, hogy a település kiemelkedett a környék falvainak sorából. Ezt erősíti meg a temetődomb magaslatán álló tekintélyes templom, amelynek méretei és gótikus formajegyei a XIV. századi rangos kegyúri építkezések színvonalát idézik. A Rába menti falvakat a XII-XIII. században a szentgotthárdi cisztercita apátság birtokolta. III. Béla király a francia földről, Trois-Fontaines-ből behívott szerzetesek számára 1183-ban alapított monostort, és adományokkal is bőkezűen ellátta őket. A X. század óta lassan, de folyamatosan betelepülő vidék a nyugati határt védelmező gyepűrendszer része volt, a király tulajdonát képezte, s az is maradt egészen az Árpád-kor végéig. III. Orbán pápa 1187-ben kelt oklevele a Szentgotthárd környéki helységeket grangia, azaz major néven sorolja fel, Kethely azonban nincs köztük. Ez arra utal, hogy már ekkor népesebb település, önálló egyházas község volt, román kori templommal a temetőjében, a gótikus épület előzményeként. Ezért nyerhette el a jogot hetipiac tartására, amikor pedig 1391-ben Zsigmond király Szécsi Miklós nádornak adta át az apátság kegyúri jogát, Kethely kisnemesi településként szerepelt a birtokok között. A XV. században végig a főrangú Szécsi család uralta Szentgotthárd környékét (Mátyás király, megelégelve Szécsi Tamás garázdálkodásait, megpróbálta visszavenni Zsigmond adományát, sikertelenül). A ma is látható hosszú hajós, nyugati tornyos, sokszögzáródású templom azonban minden bizonnyal valamelyik Szécsi uraság pénzéből épült az ősi Mindenszentek titulusú egyház helyén. Történetét békétlenség, tragikus események kísérték végig. 1556-ban Szécsi Margit fegyverrel űzte el a szerzeteseket; 1605-ben Bocskai fejedelem vezére, Németi Gergely portyázott Szentgotthárd körül, mire Tieffenbach császári főkapitány lerombolta a monostort, és felperzselte a szomszédos falvakat. Többszöri török támadást követően Kethely behódolt a kanizsai basának (1638), az 1664. évi nagy ütközetben ismét a lángok martaléka lett a település. A XVIII. Században visszatért ciszterciták gondozta templomot az 1800-as években építették újjá késő barokk stílusban. A templomdomb tövében kis tér viseli Brenner János nevét. A 26 éves szerzetest - a Minden- szentek-templom káplánját - az 1956-os forradalom leverését követő bosszúhadjárat során, 1957. december 15-én, kommunista bűnözők felbujtá- sára, aljas és brutális módon meggyilkolták. A mártír pap emlékére 1993-ban kápolnát emeltek, boldoggá avatási eljárása tíz éve folyik a Vatikánban. Az „ördög” nem nyugszik Rábaket- helyen: 2008. december 5-én ismeretlen tettesek összetörték a temetőkerti kálvária mind a 14 stációjának üvegfestményeit. (mno) Árpád-házi Szent Kinga Július 24-én a magyar szentet, Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország és Litvánia védőszentjét ünnepli az egyház. Árpádházi Szent Kinga (Kunigunda) Esztergonban született 1224 március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkaris Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként. Testvére volt Árpád-házi Szent Margitnak és Boldog Jolánnak. Kingát gyermekkorától mély vallásosság jel-
