Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-09-01 / 9. szám
2009. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 EGYHÁZI KÖRKÉP (Összeállította: fr. Hesz Dénes ofm a www.magyarkurir alapján) Caritas in veritate Egy hónappal a Caritas in veritate enciklika publikálása után megállapítható, hogy XVI. Benedek abban foglalt helyzetelemzése és javaslatai rég nem látott mértékű visszhangot váltottak ki világszerte. Amint azt több elemző is aláhúzza, napjaink gazdasági és politikai helyzetében, a nemzetközi válság hatására nagyobb nyitottság és fogékonyság mutatkozik az enciklikában foglaltak iránt. így hát lényegében minden politikai oldal és gazdasági iskola követői reagáltak a pápai dokumentumra, méghozzá többnyire pozitív hangnemben. A legtöbb reflexió, elemzés talán az Egyesült Államokban és Olaszországban született, ahol már konferenciákat is rendeztek a témában. A vatikáni napilap pedig folyamatosan közli a vonatkozó kommentárokat, tanulmányokat. Amint azt Federico Lombardi szentszéki szóvivő összefoglalóan megállapította, az értékelések egyetértenek abban, hogy az enciklika a remény üzenetét hordozza, mely szerint az emberiségnek az a küldetése - amihez eszközei is megvannak -, hogy átalakítsa a világot, a szeretetet és az igazságosságot kiteljesítse az emberi kapcsolatokban. Tarcisio Bertone bíboros államtitkár egy konferencián tartott előadásában az általánosan pozitív fogadtatást azzal magyarázta, hogy a Caritas in veritate javaslatai a természettörvényen alapulnak, ezért képesek megszólítani hívőket és nemhívőket egyaránt. Olyan alapvető antropológiai tényekből indulnak ki, mint a helyesen értelmezett igazság és szeretet, amelyeket az ember ajándékként kapott, nem pedig saját maga hozott létre. Az olasz köztársasági elnök, Giorgio Napolitano a Szentatyához intézett levélben reagált az enciklikára. Egyetértését fejezte ki a pápa azon megállapításával, hogy a szociális kérdés mára antropológiai kérdéssé vált. Ezért is el kell gondolkozni az élet és az emberi közösségek működésének számos vonása, mint például a gazdaság értelme és céljai felől, hiszen valóban szükségessé vált a fejlődési modell mély és messzire tekintő felülvizsgálata. Az olasz iparszövetség elnöke, Emma Marcegaglia a legolvasottabb olasz gazdasági napilapban megjelent cikkében a vállalkozások felelősségéről szóló részt értékelte, amelyben a pápa felhívja a figyelmet a termelés minden szereplőjének felelősségére, illetve a vállalkozást az emberi szabadság lényeges kifejeződésének nevezi. Különösen lelkesen nyilatkozott a Caritas in verita- téról Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter, aki korábban maga is könyvet írt az európai identitás és az etikus gondolkodás gazdasági szerepéről, s aki az olasz G8-elnökség során egy nemzetközi pénzügyi szabályozás kidolgozásának előmozdítója volt. Tremonti az enciklikát az ideológiák bukását követő új világrend első nagy, átfogó elemzésének tartja, amely nem csupán a politika számára szolgálhat iránymutatással, de valóságos közgazdasági kézikönyvnek is nevezhető. (...) Vincenzo Paglia püspök pedig arra hívta fel a figyelmet a legnagyobb olasz napilap hasábjain, hogy az ideológiák bukását követően századunkban nincsenek nagy víziók sem nemzeti, sem nemzetközi szinten, amelyek képesek volnának irányít mutatni a társadalmaknak. Mindenütt a saját egyéni, nemzeti vagy csoportérdek védelme a legfőbb rendező elv, pedig a globalizáció kezelése átfogó gondolkodást igényelne. XVI. Benedek ezért egy „új utópiát” kínál fel enciklikájában, ami képes lehet lelket adni a politikának és a gazdaságnak: a nemzetközi közjó megvalósításának tervét. A bankok szigorúbb ellenőrzése szükséges Wolfgang Ockenfels trieri domonkos szerzetes, erkölcsteológus a bankoknak fizetendő jutalékrendszert bírálja. A szociál- és gazdaságetika professzor arra figyelmeztet, hogy a bankok és a gazdaság visszatérnek régi eljárási mintáikhoz. A katolikus szerzetes arra buzdítja azokat, akik állami támogatásban részesültek, hogy tiltakozzanak a bankoknak folyamatosan fizetendő magas jutalékok ellen. A gazdaság erősödése láttán a felelősök némelyike úgy tesz, mintha nem történt volna semmi - véli Ockenfels. A domonkos szerzetes aggasztónak nevezte egyes bankok hatalmát, fia egy pénzintézet csődje az egész gazdasági rendszert megingathatja és veszélybe sodorhatja, s így az állam vállal minden kockázatot, akkor valami nagyon nincs rendben - nyilatkozta P. Ockenfels. A szakember továbbá kiemelte, hogy a bankok és a magántőke szigorúbb ellenőrzésére és a felelősségi viszonyok szabályozására van szükség. A felelősöknek vállaniukés viselniük kell döntéseik következményeit - tette hozzá a trieri szerzetes.
