Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-06-01 / 6. szám
2 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. július AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG P. O. BOX 7416 BALTIMORE, MD 21227-0416 USA T/F 410-242-5333 E-mail: akacfal215@aoi.com Kiadó/foszerkesztő: Soós József Előfizetés díj egy évre 32 dollár. Nyugdíjból élőknek (csak USA) 30 dollár. Kanadába 35 dollár. Tengerentúlra 49 dollár. (Külföldre borítékban és csak légipostával küldhetjük.) Az előfizetést USA- dollárban és USA-bankra szóló csekkel vagy pénzesutalvánnyal kell fizetni. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztő véleményét, és azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Javítás jogát fenntartjuk. Szabályosan gépelt, rövid, kijavított, és e- mailen küldött írások a közlésnél előnyben részesülnek. Erdélyi induló Felhangzott a szó, zeng az induló, Győztesek megint, régi zászlaink. Nézd a gúnyhatárt, széttiporva már, Várnak újra mind, ősi bérceink. Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk, Győz a szittya fergeteg, a rohanó sereg! Lépteink nyomán, fönn a Hargitán, Völgyeinkben lenn, tornyok hangja zeng. Már semerre sinnes az átkozott bilincs, Énekeljetek, völgyek és hegyek! Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk, Győz a szitty fergeteg, a rohanó sereg! Gábler Antal: A tengerparton Milyen jó érzés nagyokat sétálni A tengerparton, homokban mászkálni Május elején, gyakran idejárok Kedvenc helyem... hisz éhes sirályok Ételt keresve, körbe-körbe szállnak S a hosszú tél után - turistára várnak. Előveszem könyvem, leülök a padra Szelíd orcámmal felnézek a napra, S némán hálát adok a jó Istennek: S a reményt sugárzó, örök természetnek Ábrányi Emil: r El a magyar Fessétek bár sötétre a jövőt, Mondjátok, hogy már torkunkon a kés, Beszéljetek közelgő, hosszú gyászról, Mély süllyedésről, biztos pusztulásról: Engem nem ejt meg gyáva csüggedés! Szentül hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Többet ki küzdött és ki szenvedett? Hiszen vértenger, temető a múlt! Vetettek rá halálos szolgaságot, Irtották szörnyen...ámde a levágott Törzsek helyén még szebb erdő virult. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog. Ki a saját pártos dühét kiállta, Annak nem árthat többé idegen! Hányszor harsogták kárörömmel: Vége! S csak arra szolgált minden veresége, Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Szükség van arra nemzetem, hogy élj! Mert bár hibád sok s bűnöd sorja nagy, Van egy erényed, mely fényt vet te rád. S melyért az Istm mndent megbocsát - Hogy a szabadság leghűbb véde vagy! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész els élni fog! Ha minden nemzet fásultan lemond, S a szent rajongás mindenütt kiég, S a büszke jognak minden vára megdől: A te szabadságszerető szivedből Új lángra lobban Európa még. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar örökre élni fog! Bízom és hiszek, mig Isten lesz fölöttünk, Ki trónusán bírói széken ül! És hogyha minden búra, bajra válik, Romok között is hirdetem halálig, Erős nagy hittel rendületlenül: Legyen bár sorsunk még oly mostoha, Él a magyar s nem veszhet el soha!
