Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-03-01 / 3. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. március ÖTVEN ÉV MUNKÁJA AMERIKÁBAN. Amikor manapság gyakran kapunk hírt akár száz évnél is régebben alapított templomok, ma­gyar intézmények megszűnéséről, vagy veszélye- zettségéről, öröm lapozni azt a gyönyörűen kiál­lított 288 oldalas albumot, (The Hungarian Le­gacy in America) amely az American Hungarian Foundation, az “Amerikai Magyar Alapítvány” 50 évének munkáját, eredményeit mutatja be. Az American Hungarian Foundation-t, magyar származású egyetemi tanárok és egyesületi veze­tők alapították 1955-ben abból a célból, hogy a magyar kulturális hagyományokat ápolja és nép­szerűsítse az Amerikai Egyesült Államokban. Igaz, hogy egy lelkes és eredményes csoport vesz részt ennek az intézménynek a fenntartásában, mégis, ahogy ez minden esetben így van, egy fá­radhatatlan vezető munkája az, amely a sikert biz­tosítja. Az intézményt kezdettől fogva irányító igaz­gató, Molnár Ágoston nélkül az Alapítvány nem jött volna létre, és nem érte volna meg a félév­százados fennállást. Nem lenne ma a legnagyobb magyar intézmény Amerikában. Molnár Ágoston szülei a múlt század elején vándoroltak ki Ame­rikába. Ő már itt született Cleveland-ben. Elm­hurst College-ban, majd a Lancaster Theological Szemináriumban, a Columbia Egyetemen tanult. Bár felszentelt református pap, mint tanár kezdte meg munkáját. 1952-ben az Elmhurst College ma­gyar tanszékének lett az igazgatója, majd a Rut­gers Egyetemen tanított. Az alapítványnak otthont adó épület New Brunswick városban, New Jersey-ben 1989-ben készült el Papp László építész tervei szerint. Az egykori varrótügyár épületében a múlt századfor­duló idején sok magyar munkás dolgozott, hiszen akkor New Brunswick lakosságának jórésze még magyar volt. Amikor a nagyüzemi gépesítés kö­vetkeztében a gyár megszűnt, az üresen maradt és meglehetősen romos állapotban levő épületet az alapítvány szerezte meg. A felújítás után a múze­umot, ajándékboltot, könyvtárat, levéltárat és kö­zösségi szobákat is magába foglaló új épület az egész amerikai magyarság otthona lett, de mára már kinőtte kereteit és bővítésre szorul. A könyvtár a Rutgers Egyetemmel van kapcso­latban, a magyar könyvek az egyetem katalógu­sában is megtalálhatók az Interneten, HUNGR jelzéssel. A magyar nyelv tanítására nemrégen megindult program pedig a Debreceni Egyetem nyári tagozatához kapcsolódik. Ennek révén a hallgatók munkáját a Debreceni Nyári Egyetem credittel ismeri el. Az alapítvány számos magyar tárgyú kutatást és oktatási programot támogat, többek között a Rut-gers, a Colgate, az Indiana, a New York, a Connecticut, és a Cleveland egyetemeken. Az irattár (archívum) katalogizálására és rendezésére Fulbright ösztöndíjjal több éven át egy-egy mun­katárs érkezett az alapítványhoz a budapesti Szé­chenyi Könyvtár és a Magyar Fulbright Bizottság egyez-ménye alapján. A múzeum az egész kör­nyék büszkesége. Ha az alapítvány semmi mást nem csinálna, mint a New Yorkban évenként megrendezett George Washington Díj és az ország különböző városaiban kiosztott Lincoln Kitüntetés átadását, akkor is jelentősen szolgálná a magyarok meg­ismertetését Amerikában. Hiszen ezekkel a dí­jakkal azokat a sikeres amerikai magyarokat és a magyarság érdekében munkálkodó amerikai sze­mélyeket jutalmazzák, akik a magyar névnek és kultúrának elismerést szereztek. Az első Wash­ington díjas Kármán Tódor és Neumann János (poszthumusz) volt 1961 -ben. A mostani alkalom­mal az 56-os magyarokat eredményesen támogató Barry Färber rádió program vezető és Péterffy Tamás az amerikai tőzsdét forradalmasító üzlet­ember kapja a kitüntetést. Az alapítvány azonban ennél sokkal többet tesz, hiszen az egyik legfontosabb hírverője a ma­gyarságnak Amerikában. “A magyar közösség nem volt olyan sikeres mint több más nemzetiség, hogy az amerikai társadalom elé tárja eredményeit és teljesítményét. Ez az alapítvány tölti be ezt a feladatot.” - irta a volt magyarországi amerikai nagykövet, 2000 évi George Washington díjas Donald Blinken. Sokat lehetne töprengeni azon, mi az oka, hogy míg a magyarok egyénileg kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el„ együttesen nem tudnak olyan képet mutatni, amely hűen bizonyítaná értékeiket. Együtt kevesebbek mint az egyének összessége. Egy ilyen bemutatkozás, mint az emlékalbum, ezen igyekszik segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom