Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
2008. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 teket, s ezzel egy olyan érdekes és fontos egyesület tűnik el az emigrációs magyarság életéből, amelyet pótolni nem lehet. Érdekes, és fontos színfoltja volt a helyi magyarság életének a Chicagói Magyar Színház, amely az 50-es évek végén és a 60-as években, a kultúrát jelentette városunkban. A társulat alapító motorjai Bardóczy Kató és Jaczkó Cia honvédtiszt feleségek voltak, akiknek férjei Bardóczy József és Szathmáry Kálmán maguk is lelkes tagjai voltak a jó emlékű társulatnak. Németországban a hadifogság alatt, a menekülttáborokban alakult színjátszó csoportok, később Amerikában folytatták a saját és társaik szórakoztatására rendezett előadásokat. Az MHBK sorvadásával, a magyar színjátszás is eltűnt, a kulturális életünkből. Amint azt a bevezetőben írtam, a december 9-én, vasárnap délután rendezett bankett, hagyományossá vált az MHBK köreiben, ugyanis december 4 Szent Borbála napja, aki a tüzérek mellett a tűzoltók és a bányászok védőszentje, és e napon minden régi katona, a piros parolis tüzérekhez tartozónak érzi magát. Az imával kezdődött ünnepség, a Himnusz éneklésével folytatódott, majd Simonyi László főcsoportvezető üdvözölte a megjelenteket. Ezután a torontói csoport vezetője, az 1943-ban avatott tüzértiszt Hertelendy József következett, aki mint mondotta immár 64. Szent Borbála napot érte meg az emigrációban. Rövid és hatásos beszéde után, felolvasta a szokásos humoros Borbála tekercset, majd Borbás Károly a Hadak Útján című bajtársi híradó szerkesztője következett, aki régi emlékeiről beszélt. Krémer Sándor a Chicagói Magyar Klub elnöke a neves papköltő Mécs László Sírnak a magyar háztetők című versét szavalta el. Utána Mária- házy Pál pénztáros ismertette az egyesület anyagi helyzetét. Két kitüntetés következett: Russay Tamás az MHBK Ezüstérmét kapta, míg Tokay László volt főcsoportvezető, az Emeritus főcsoportvezető - érdemesült - címet kapta. Simonyi László ünnepi beszéde zárta a meghitt hangulatú ünnepséget. A világhálót pásztázva a Honvédelmi Minisztérium - Magyar Honvédség honlapján olvastam, hogy a tüzérek ebben az évben a 21. alkalommal rendezték meg ünnepi megemlékezésüket. Az ünnepség leglátványosabb része az immár 7. alkalommal rendezett Tüzérbál jelentette. A Bál színvonalát emelte a tüzér hallgató fiúk és a határőr hallgató lányok díszes nyitótánca. MAGYAR ANYANYELVŰNK Mondhatnánk azt is, hogy az anyanyelv - mindennapi kenyerünk. Igaz, mi itt idegenben élünk és mindennapi dolgainkban nem magyarul, hanem “idegen hazánk” nyelvén járunk el. De egymás között magyarul beszélünk, magyarul írunk és olvasunk. Magyar anyanyelvűnk összetartó erő. Magyar az, akinek magyar az anyanyelve, magyarul beszél, magyarul kiált segítségért, magyarul számol, magyarul fohászkodik Istenhez, magyarul vall szerelmet ....és magyarul panaszkodik.. A magyar nyelv eredetéről, rokonságairól sok-sok elmélet létezik. Jelenleg azonban a Magyar Tudományos Akadémia a finn-ugor rokonságot fogadja el. A turáni, belső ázsiai, sumér, türk, az “eredeti ősnyelv” elméletét valamint több más feltételezéseket a MTA áltudományosnak minősíti. írásunk célja azonban nem az, hogy ezeket az elméleteket ismertessük vagy bíráljuk. írásunk célja rámutatni a magyar nyelv kivételes GAZDAGSÁGÁRA, nyelvünk egyedülálló DALLAMOSSÁGÁRA és arra a tulajdonságára, hogy bármennyire is szennyezze azt valamilyen idegen nyelv - egy-egy szó vagy kifejezés betolakodása - nyelvünk szinte önmagától ÚJJÁSZÜLETIK, gazdagodik és megmarad jó magyar nyelvnek. Ami a magyar nyelv szógazdagságát illeti - beszédes példaként megemlítjük Országh László magyar-angol nagyszótárát. Mérjük össze akár a német-angol Oxford nagyszótárral vagy egy francia-angol nagyszótárral. Míg a magyar-angol szótár 4,ooo oldalt tesz ki, addig akár a német-angol szótár akár a francia-angol szótár mindegyike l,ooo oldalnál is kevesebbet! Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy a magyar nyelv ilyen nagy szóbősége lehetővé teszi nemcsak a pontos kifejezést, hanem a finom, költői, művészi árnyalások, hangulatok érzékeltetését is. Ennyit röviden anyanyelvűnk GAZDAGSÁGÁRÓL. Ami nyelvünk DALLAMOSSÁGÁT illeti, figyeljük csak meg, milyen nagy szerepe van nyelvünkben a magánhangzók és mássalhangzók szinte zeneinek nevezhető tulajdonságainak. Mi, akik anyanyelvként beszéljük a magyart, ösztönösen alkalmazzuk az illeszkedés törvényét, mert, érezzük hogy mikor, hol, milyen ragot, toldalékot kell használnunk. A magyar ábécében vannak magas és mély magánhangzók valamint zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Nálunk vannak több betűs mássalhangzók is, melyeknél szintén megkülönböztetünk zöngés és zöngétlen párokat: z/sz, zs/s, dz/c,dzs/cs, gy/ty. Teljesen külön áll a “h”, mint zöngétlen hang, melyet néha alig hallhatóan máskor pedig erősen hangsúlyozva ejtünk ki.
