Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-12-01 / 12. szám

2008. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG ROHASZKA OTTOKAR A korai 20. századi magyar katolikus Egyház egé­nek fénylő csillaga: Prohászka Ottokár, Székesfe­hérvár püspöke. Cseh apának, német anyának gyer­meke, akit neveltetése ( köztük a nyitrai piarista gimnázium tanárai ) és a magyar föld asszimiláló ereje izzig-vérig magyarrá sőt a magyar irodalmi nyelv mesterévé, művészévé formált. Mint a ma­gyar szellemi élet elitjének apostola öntudatra éb­resztette a lilberalizmus és a szabadkőművesség béklyójában halódó fővárosi hitéletet, de lelkigya­korlataival bejárta a vidéki városokat, is. Ragyogó ékesszólásával, verhetetlen logikájával, sugárzó, vonzó megjelenésével mindenütt lelkesedést keltett. Mint az esztergomi papnevelő intézet lelki-igazga­tója, spirituálisa, egy új, példáséletü, lelkesen pasz- toráló papságot nevelt. Lelkigyakorlataival pedig közel tudott jutni minden rendű és rangú hívőhöz. Joggal érdemelte ki, hogy az "ország apostolának" nevezzék. Mint parlamenti képviselő - a főrendi ház tagja­ként, - látva a feudális Magyarország sok igazság­talanságát, fölemelte szavát a a föld népe, a falusi parasztság érdekében. Sürgette - korát megelőzve - a földreformot, az egyházi birtokokra nézve is, amiért aztán annak ellenzői rásütötték a “kommu­nista” jelzőt. Ugyancsak észlelve a rablókapitaliz­mus visszáságait (melynek főképviselői az “eman­cipált” zsidóságból kerültek ki) az azokat leleplező és ostorozó cikkei miatt az anti-szemitizmus vádját vonta magára. Érthető, hogy a II. Világháború után uralomra jutott kommunista rendszer szemében is szálka volt. így történhetett, hogy egy "aktivista" csoport, Faludi György iró és költő vezetésésvel ledöntötték a Károlyi Kertben álló szobrát - Fülöp Elemér szobrászművész nagyszerű alkotását, mely egy női mellékalakkal "Hungáriát" jelképezte, amint egy "kelyhet" - a szenvedések kelyhét ? - nyújtja neki. (jelenleg a zalaegerszegi plébánia-templom oldalán lett újra, felállítva, a mellékalak nélkül) A nemrégiben elhunyt Faludi György, aki később megjárta a recski haláltábor poklát is, ezt a szo­bordöntést, ifjúkora sajnálatos tévedésének nyil­vánította. Prohászka rendkívül termékeny írónak is bizo­nyult. Széleskörű ismeretei, hihetetlen emlékező te­hetsége révén bejárta szinte az akkori egész tudo­mányos világot: a teológián, a Filozófián, az egyház és világtörténelmen kívül otthonosan mozgott a pszichológia, a terrmészet-tudományok a geológia 9 és szociológia területén is. Az esztergomi Magyar Sión folyóiratban egymásután jelentek meg cikkei, melyekben minden napirenden levő kérdésben vilá­gosan kifejtette, ha kellett megvédte a keresztény, katolikus álláspontot. Könyvben megjelent legfontosabb művei: a "Diadalmas világnézet" "Elmélkedések az Evangé­liumról", (melyet több nyelvre lefordítottak,igy an­golra is.) Továbbá: "Föld és ég", két kötetben, "Korunk lelke", "Ünnepnapok", "Az élet igéi", (pré­dikációi három kötetben.) "Kultúra és terror", "Hit és ész", "Utak és állomások", hogy csak a főbbeket soroljuk fel. Naplója, amelyet kispap korától élete végéig vezetett, "Soliloquia" címen jelentette meg müveinek kiadója, Schütz Antal, piarista, egyetemi tanár, aki mint őszinte csodálója, 25 kötetben ren­dezte sajtó alá műveit. Ugyancsak ö írt remek méltatást életéről, hétéves tanulmányairól (a római Collegium Germanicum-Hungaricum-ban) továbbá esztergomi éveiről, széleskörű apostoli munkájáról, megpróbáltatása éveiről, a Trianon utáni léleképi- téséről, egészen haláláig: az Egyetemi templom szó­székén szenvedett agyvérzésig. Sikereinek titka roppant nagy tudása, munkabírá­sa és fedhetetlen sőt szent élete volt. Naponta egy órát töltött az Oltáriszentség előtt elmélkedve, kis­pap korától élete végéig. Ennek gyümölcse az "Élet kenyere" című munkája mely betekintést nyújt mi­sztikus mélységekbe merült lelkiéletébe. Már életé­ben sokan szentnek tartották. Újabban egyre többen felfedezik papok és világiak, müveinek maradandó értékét. Boldoggá-avatásán hazánkban és itt Ameri­kában is dolgozik egy-egy lelkes csoport, lefordítva főbb műveit latin nyelvre is, ahogy azt Rómában a Szentéavatási Kongregáció kívánja. Érdemes nehéz problémákban, vagy súlyos betegségben közbenjá­rását kérni és meghallgatás esetén tudatni azt az amerikai munkaközösséggel, (e-mail-jük: felso@- comcast.net.) Személye, géniusza bele van gyöke­rezve a szláv, német és magyar kultúrkörbe - mint a kasssai vértanúké, - ezért az ő egyházi megdicsőí- tése fényt vetne mind a három nemzetiségre. Ez évben emlékeznek méltatói születésének 150. évfordulójára, melynek keretében felavatták mellszobrát a Lakiteleki Népfőiskola keresztény pantheonjában. 1927-ben halt meg. Dr. Miskolczy Kálmán „Szeressétek az emberi létek legcsodálatosabb, legmegmondóbb muzsikáját: az édes magyar nyelvet. ” Szabó Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom