Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
5 2008. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG hogy ökör, szamár reája lehölnek. Pásztorok vagyunk mi is s baromnak itt van a Kormos-bika.-Az igaz! - hagyta helyben Márton. Mindjárt oda is tartották Jézuskát a bikának, hogy reája lehöljön: majd Bence sapkájából meleg ágyat vetettek neki és Márton elkezdte olvasni a vén könyvből: "Krisztus urunk születésin, Verset mondjunk szent ünnepin!...” A tűz felvidult, a bika komor szemmel figyelte az együgyü misztériumot. "Születésed nekünk kedves -sillabizálta vén Márton Szemünk a könnytől nedves”. Bizony örömben úsztak valahányan. Meleg áhítattal dajkálták Jézust a tűz mellett. "Szállást, hálást adok néked, Szívem széked, Nyugodjál ott, Nálam jobb vendégnem szálhat...” A Csedő szolgája örömében nagyot kurjantott, vén Mártonnak is könnyes lett a szeme a meghatottságtól és simogatta a kicsi szobrot. —Ó, lelkem gyermekem! Szent révület szállott rájuk. Nem érezték a zord telet, az ólálkodó vad halált, hanem, mintha a tavasz megérkezett volna, a fák leveleznének, mezők illatoznának, szellők lengedeznének. A túz-parazsat odagyűjtötték a kis test közelébe, hogy ne fázzék és nézték ragyogó szemekkel, míg elál- mosodtak és angyalokat kezdtek látni a levegőben. —Idáig Betlehemben is vége az ünnepségnek! — mondotta Üdő Márton. — Feküdjünk le mi is! Előbb elhatározták, hogy egész éjszaka felváltva fogják őrizni Jézuskát. Az első őrállást Uz Bence vállalta. A többiek szépen elcsendesedtek. Egy kicsit várt, hogy a többiek habarodjanak jó mélyen bele az álomba s csak akkor szólt oda az asztalosné- nak: —Mehetünk! Az asszony merev arca felragyogott, de mindjárt meg is rémült a rettentő hóveszedelemtől. —Nem tudunk mi azon át vergődni! —Mü nem, de a Kicsijézus igen — bizakodott Bence... —Hiszen a zsidókat sem hagyta annak idején s mü székelyek mennyivel különbek vagyunk mint a zsidók.-Ejsze menjünk! — mondta a kicsi szobornak. — A patak mederben szépen leereszkedünk Szépaszó fejéig, ott átvágunk a borvízferedő felé s onnan már egy lépés a falu. Felállott, fogta a fejszét, de abban a pillanatban a bika felemelte a fejét és mélyen felmordult. Mikor pedig Uz bence odanyúlt, hogy a sapkajászolból kivegye a kicsi Jézust, dühösen megrázta a szarvait. —Mi a suj löle bolond! — lepődött meg Bence, de nem sokat teketóriázott, hanem elindult. Nyomában az asszony. Erre felugrott a bika is, utánuk ment az is. Lennebb egy szikla elállotta utjokat, de a bika nekiment és elhányta a szarvaival. Nem bántotta senki és semmi. A vihar is megcsendesedett, de olyan hideg támadt utána, hogy az egymáshoz érő faágak összefagytak tőle. Ók azonban nem érezték. Mentek szépen... Elől a bika havas hassal, utána az aszta- losné végül Uz Bence, sapkájában a Kicsijézussal... —Itt lakunk! — lihegett az asszony a kapuban. Hirtelen elsápadt és reszketni kezdett. Az ablakok sötéten néztek, mint két világtalan szemüreg, benne csend, némaság volt. Az asszony megállón a zuzmarás levélajtó előtt. Nem mert belépni. Félelem lobogott a szemeiben. —Vajon mi van velük? Bence nem szólt, csak levette sapkáját, nehézkesen keresztet vetett, felemelte a Jézus-szobrot, megcsókolta két édes orcáját s odanyujtotta az asszonynak:-Adja a gyermekeinek, ténsasszony!-A Jézuskát? — bámult el az asszony. —Szépen eljádzanak együtt! — biztatta Bence -, üres kézzel nem mehet haza. Mit mondana nekik, ha megkérdik, hogy mit hozott az angyal? Mohón kapott az asszony a szobrocska után és finom, anyai mozdulattal a szívéhez szorította. , A bika ott erőlködött a kapuban, a szűk likon se- hogysem tudott beférni a nagy test. —Várj, mert jövök, Kormos! — csillapította Bence és mielőtt az asszony behívhatta volna, kifordult az udvarról. Elmenni mégse tudott. Meghúzódott a ház falánál a sötétben és csak akkor mosolyodon el, amikor a gyeme- kek boldog felsikoltását meghallotta: —Édesanyám!... /Részlet a szerző Úz Bence című regényéből/ —Die Presse - A vezető osztrák lap ismerteti, hogy a legnagyobb példányszámú izraeli lap, a Jediot Ahronot bírálta az osztrákokat, amiért pompával és méltósággal temették el Jörg Maidért. Az osztrákok „semmit nem tanultak”. A lap kifogásolta, hogy a legmagasabb rangú osztrák politikusok és a második világháború veteránjai is részt vettek a temetésen. Közeledik a Karácsony, A SZERETET ÜNNEPE SZEREZZEN OROMÉT SZERETTEINEK! Rendelje meg Tárczy Kovács Erzsébet Árpád- aranyéremmel kitüntetett mezzoszoprán énekművésznő karácsonyi kazettáját. A legszebb magyar karácsonyi énekek és népdalok hangszallagon. A legalkalmasabb karácsonyi ajándék családtagoknak, barátoknak. Ára 12 dollár portóval együtt. (Karácsonyi énekek kaphatók hanglemezen is.) Megrendelhetők az alábbi címen: Mrs. Elizabeth Tarczy Kovács, 214 W 40th Ave., San Mateo, Ca 94403. Tel: 650-345-8878.
