Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-09-01 / 9. szám
16 hogy a földből kiálló furcsa tárgy nem lehetett robbanótest. Hazánk, mint NATO állam, akár egy telefonhívással, valószínű, hogy pontos információt kapott volna az amerikai követség katonai attaséjától. Késő éjszaka megoldódott a rejtély. A föld mélye bomba helyett egy száz éve gyártott malomipari kazánt rejtett, mely gőz híján nem robbant volna fel. A 16,000 ember kitelepítése, és egy részük elhelyezése, becslések szerint is százmillióba került. Távol a fővárostól, az eldugott aprófalvakban a félelem az úr. A kormány úgy döntött, hogy az ott élő alattvalóknak nem jár közbiztonság, ezért, az ott lakók nyugalmát a bűnöző cigányokra bízza. A romák élnek ezzel a lehetőséggel, már ami a bűnözést illeti. A romák által itt felsorolt bűncselekmények csak néhány nap terméke. Tamabodon, egy alig 10,000 forint értékű olajradiátorért, halálra vertek egy 67 éves nyugdíjast. Tamaőrsön egy húszéves „akasztani való” cigány megerőszakolt egy nyolcvanéves asszonyt, majd különös kegyetlenséggel meggyilkolta, szemét kiszúrta és baltával feldarabolta. Máshol a polgárőröket támadta meg egy százfős kompánia, mivel a polgárőrök többször lopásnál tetten érték őket. Egy polgárőr súlyosan megsérült. Érdekes egyes cigány vezetők reagálása, fajtájuk gaztetteire. Ezen megélhetési cigány vezetők, folyamatosan az elkövetett gazemberségekért a társadalmat, és az áldozatot említik felelősnek, mint egy sugallva, hogy a cigányság így áll bosszút azért, hogy a segélyekből nem tudnak megélni olyan szinten, mint akik becsületesen dolgoznak. Miniszterelnökünk és társai természetesen a cigányok pártján állnak. (És lehet, hogy a következő választáson is a cigányok, volt párttagok és egyéb hasznos idióták - sok van belőlük - fogják szavazatukkal eldönteni a magyar nép sorsát. Szerk.) (irigyeljük-e Orbán Viktort...) Kristóf Attila Én nem tudom, hogy a magyar népesség alaplel- kületét tekintve jobb- vagy baloldali. A konzervatív szót szánkra se vegyük, mivel minden konzervativizmus alapja a hagyomány, a megbízhatóság és a hűség. Könnyű belátnunk, Magyarországon a nemzeti léthez köthető hagyomány a 2008. szeptember XX. század teljes dimenziójában nem létezett. Ami maradt, az nem volt más, mint összetört cserép, ötletszerű illesztésekkel. Kommün, Trianon, Don-kanyar, nyilasuralom, a nép szeretett atyja, Rákosi, 1956, ideiglenes szovjet csapatok, kádári konszolidáció és teljes, bár alattomos kiegyezés. Hozz össze ebből hagyományt! Bár tudós elmék állítják, hogy manapság balvagy jobboldalról beszélni időszerűtlen, nekem mégis van egy olyan halovány érzésem, miszerint a populáció java részének képzeletvilágát és politikai meggondolásait erőteljesen befolyásolják bizonyos baloldali érzemények és rögzült megszokások. A jobboldal meghatározásában viszont van némi mesterkéltség, ami minden vitás esetben megnyilvánul akként, hogy a jobb szélsőséges, rasszista, konstruktivitásra, haladásra alkalmatlan. Maga a klasszikus, jobboldali konzervativizmus, amely több nemzedékre visszanyúló gyökérzettel rendelkezik, mindössze a lakosság 12 százalékát jelenti. A nemzedékeken át csiszolódott polgárság, a konzervatív lét másik sarokköve, nálunk valamifajta misztikus ábránd szintjén létezik. A nemzeti érzést pedig felettébb nehéz definiálni és konstruktív tettekben felismerni. Mindebből egyenesen következik, hogy a baloldalnak, amelyet az MSZP-SZDSZ képvisel, szép hazánkban elvileg biztos többségi bázisa és általában győzelmi esélye van, különösen, amikor a véleményformáló értelmiség és a média is erősen balra húz. Maga a létező szocializmus nagyon is létező képviselőivel együtt minden különösebb szégyen és dráma nélkül lépett át a piacgazdaságba, saját hagyományait a cinikus összetartás előnyeivel ötvözve. Elmondhatjuk, hogy a szocialistáknak a saját tábor létrehozásáért és egyben tartásáért semmit sem kellett tenniük. Ha nem lopnak, csalnak és hazudnak, hanem normálisan kormányoznak és élnek, a jobboldal szépen elvegetálna ellenzékben. Tehát politikai bravúr, már-már csoda, amit a Fidesz a rendszerváltozás kábulatában néhány napra hatalomra került, majd rögvest megbukott MDF szétesése után tett, s összefogva a jobboldali és konzervatív erőket, 1998-ban kormányra került. Mindebben, amit vázoltam, törvényszerűen benne van az „ország kettészakadása”; ugyanis, ha a baloldal agresszivitása nem találkozik erőteljes szembenállással — miként a történelem során láthattuk -, útjából mindent félresöpör. A szocialista hatalmi törekvés mindig monolit, az viAMERIK AI MAGYAR ÚJSÁG
