Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-09-01 / 9. szám
2008. szeptember ' — —• Tápay Miklós, dr. 1956 Erdélyben 1956 forradalma nemcsak a trianoni határokon belül élők számára volt egy életre szóló élmény, de az volt az elszakított területeken élő honfitársaink számára is, akik a budapesti rádió híreiből értesültek az anyaországban váratlanul kirobbant eseményekről. A visszhang Erdélyben volt a legnagyobb, ami érthető is, egyrészt mivel ott közel 2,5 millió magyar élt, ami akkor Európa legnagyobb létszámú kisebbségét jelentette, másrészt mert gazdasági helyzetük még a mienkénél is rosszabb volt. Az 1956 utáni román politikai perek iratai, a kihallgatások jegyzőkönyvei, a Securitate besúgóinak jelentései a 90-es évek óta már nem titkok a kutatók számára és a meghurcoltak visszaemlékezéseivel drámai bizonyítékát adják a határokkal szétszaggatott nemzet egységes szolidaritásának abban az időben. E témáról több könyv is megjelent Erdélyben. így ma már módunkban áll felmérni 56 erdélyi hatását és követni a román állam reakcióját. A Román Kommunista Párt (RKP) története dióhéjban 56 erdélyi eseményeinek leírása előtt, mint történelmi háttér, szükséges az RKP történetének rövid ismertetése. A párt a szocialista párt 1921 május 8.-i kongresszusán alakult meg, a Kommunisták Romániai Pártja (KRP) néven, ami egyúttal a KRP első kongresszusa is volt. A pártot 1924-ben betiltották, de illegalitásban tovább működött. Nevét 1940-ben RKP-re változtatták. - 1944 augusztus 23.-án az RKP támogatásával egy katonai puccs eredményeként, Románia átállt a szovjet oldalra és részt- vett Magyarország megszállásában. Antonescu tábornok volt miniszterelnököt letartóztatták és Sana- tescu tábornok lett az új miniszterelnök. Őt 1944 december 9.-én Radescu váltotta fel, kit 1945 március 6.-án Gróza Péter követett a miniszterelnöki székben. - Az RKP országos konferenciáján (1945 október 21-26 ) a nemzeti vonalat képviselő Ghe- orghe Gheorghiu Dej lett a Központi Bizottság (KB) főtitkára szemben a régi internacionalista vezetéssel. - Az RKP 6. Kongresszsán (1948 február 21-23) az RKP és Román Szociáldemokrata Párt egyesült. Az új párt neve Román Munkáspárt 13 (RMP) lett, főtitkára pedig GG Dej. 1952 június 2.- án Gróza Pétert tették a Nagy Nemzetgyűlés elnökévé, Dej pedig átvette tőle a miniszterelnöki tisztséget is. Dejt - akit a Balkán rókájának neveztek - nem Moszkvából küldték Romániába, tehát nem volt moszkovita és kezdettől fogva hazai nacionalista káderekkel vette magát körül. 1949-ben elkezdte az osztályellenség tömeges deportálását. 1950 közepéig felszámolta nemcsak a román, de minden kisebbségi ellenzéket is. 1952-ben elkezdte riválisainak félreállítását, illetve likvidálását. Ekkor került sor Anna Pauker volt külügyminiszter, Tohari Geor- gescu volt belügyminiszter, Lucretiu Patrascanu volt igazságügyminiszter és a háromszéki székely Luka László (Vasile Luca) volt pénzügyminiszter letartóztatására. Anna Pauker 1953-ban szabadult, a többit 1954-ben, illetve 1956-ban halálra Ítélték. Luka László halálos Ítéletét életfogytiglanra változtatták, aki aztán a nagyenyedi börtönben ’halt meg’ - állítólag agyonverték. - A szovjet pártvezetésben Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála utáni enyhülést (kollektív vezetés) GG Des lehetőségeihez képest figyelmen kívül hagyta és folytatta az egyszemélyes sztálini diktatúrát. — Az 1956 februári 20. Szovjet Pártkongresszus - melyen Hruscsov titkos beszédével leleplezte Sztáli rémtetteit - rémületbe ejtette a román pártvezetést. Rá egy hónapra, 1956 március 23.-án azonban GG Dej kijelentette, hogy Románia már megoldotta a desztalinizálást minden más szocialista állam előtt. 1958 júniusában a román pártvezetésnek sikerült elérni a szovjet csapatok kivonását, tehát Románia 1944-től 1958-ig, azaz csak 14 évig volt megszállva. (Ez nálunk 1944-től 1991-ig, 47 évig tartott.) 1964-ben még a szovjet KGB katonai tanácsadókat is visszahívták. - GG Dej 1965 március 19.-én meghalt és az RMP KB-a három nap múlva Nicolae Ceausescut választotta első titkárrá. - 1965 júliusában a párt nevét visszaváltoztatták RKP-ra. - 1967 december 9.-én Ceausescu lett a Nagy Nemzetgyűlés elnöke is és ezzel azonos hatalmi pozíciókra tett szert, mint elődje, Dej. Romániai események az 56-os forradalom előtt A román belpolitika 1956-ban a Jar-üggyel volt elfoglalva. 1956 tavaszán u.i. Alexandru Jár, régi kommunista író, a spanyol polgárháború résztvevője, egy bukaresti pártgyülésen tetemre hívta a pártvezetést a megelőző évek bűnei és hazugságai miatt. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
