Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-06-01 / 6. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. június MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XLIX. rész 1606 —December 13-án, Bocskai István e napra országgyűlést hív össze Kassára. Ez a bécsi békéről tárgyal és a következő országgyűlésen végrehajtandó módosításokat fogad el. (December 23.: Bocskai megerősíti a határozatokat. Főbb pontjai: a vallásgyakorlat szabadságát a falvakra is terjesszék ki, és töröljék „a katolikus vallás sérelme nélkül” megkötést: a nádort a régi jogaival válasszák: a jezsuiták nem tartózkodhatnak az országban: a tisztségeket a nádor a magyar tanáccsal egyetértésben oszza: a Dunántúlon sem lehetnek német parancsnokok: Bocskai birtokadományait az országgyűlés bírálja felül: Magyarország és Erdély között örökös szövetség jöjjön létre: Erdély küldjön követeket a magyarországi országgyűlésre.) 17-én, Bocskai megfogalmazza végrendeletét, (Az idegen királlyal szemben az erdélyi nemzeti fejedelemség fenntartását ajánlja: s fejedelemségben utódjául Homonnai Drugeth Bálintot ajánlja.) 29-én, Bocskai István fejedelem meghal Kassán. —Az évfolyamán a Lengyelországba szállított borok mennyisége 176 ezer liter. - Megkezdődik a székelyvásárhelyi (Marosvásárhely) vár építése. 1607 —Január 12-én, a hajdúk Kassa főterén felkoncolják Káthay Mihályt, Bocskai István volt kancellárját, akit a fejedelem megmérkezésével vádolnak. -22-én, erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Megerősíti Rákóczi Zsigmond kormányzóságát: intézkedik Bocskai István fejedelem temetéséről.) -30- án, a felső-magyarországi rendek részgyűlése Kassán. (Ki mondja, hogy a bécsi béke értelmében visszatérnek a király hűségére. Mágochy Ferencet választják a terület kormányzójává.) —Február 3-án, a Bocskai István holttestét vivő menet Homonnai Bálint vezetésével és az ő erdélyi fejedelemségét támogatók részvételével Kassáról Erdélybe indul. -7-én, a bécsi béke értelmében a koronára visszaszálló területek átvételére megbízott királyi biztosok, Thurzó György gr., Forgách Zsigmond és Dóczy András megkezdik működésüket Kassán. -8-19 között Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (A rendek tiltakoznak Bocskai István politikai testamentumának végrehajtása, Homonnai Bálint fejedelemsége ellen.) -11-én, az erdélyi országgyűlés Rákóczi Zsigmondot választja fejedelemmé. (1608-ban lemond.) -19-én, Tokaj (Zemplén vm.) várának őrsége hűséget esküszik I. Rudolfnak. - Bocskai István fejedelem holtteste felett a kolozsvári nagytemplomban gyászszertartást tartanak. -22-én, Kálló (Szabolcs vm.) várának őrsége hűséget esküszik I. Rudolf királynak. - Bocskai István holttestét elhelyezik a gyulafehérvári fejedelmi sírboltban. — Rákóczi Zsigmond szultáni athnámét kap fejedelemsége megerősítéséről. (A portai követ, Musztafa pasa, javította át az eredetileg Homonnai Bálint nevére kiállított okmányt.) -25-én, Szatmár várának őrsége Bocskai Miklós kapitánysága alatt megtagadja az I. Rudolfra teendő esküt. Februárban Pestisjárvány van Felső-Magyaror- szágon. —Március 8-án, Mátyás főherceg kormányzó javasolja a magyar kir. tanácsnak a Zengg (Dalmácia) környékén élő délszláv uszkókok Tiszántúlra telepítését a magyar hajdúk fékentartására.. (A tanács arra hivatkozva, hogy a telepítéshez az országgyűlés jóváhagyása szükséges, a javaslatot elutasítja.) -20-án, a királyi biztosok e napra felsőmagyarországi részgyűlést hirdetnek Kassára. (A résztvevők a király előtti hódolásra szólítják fel Homonnai Bálintot és Szatnár várát: megkérik a budai és egri török parancsnokokat, hogy ne támogassák Homonnai törekvéseit az erdélyi fejedelemség megszerzésére: tiltakoznak I, Rudolfnak a bécsi békét sértő intézkedései ellen.) —Április 19. A királyi biztosok Rozgonyban (Abaúj vm.) megegyeznek Homonnai Bálinttal. (Homonnai hűséget esküszik I. Rudolfnak: Ígéretet kap erdélyi fejedelemsége támogatására, megválasztása esetére kötelezettséget vállal Várad vára átadására.) —Június 10-24. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Kimondja, hogy az 1595 utáni törvénytelen birtokadományok érvénytelenek.) —Június 4. A király kinevezi Forgách Ferenc nyitrai püspököt esztergomi érsekké. —Július 7-én, a király (a bécsi béke sérelmével, mert annak rendelkezése sterint nádort kellene választani) kinevezi Forgách Ferenc esztergomi érseket magyarországi kir. helytartóvá.
