Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-06-01 / 6. szám
2008. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 EGYHÁZI KÖRKÉP (Összeállította: fr. I lesz Dénes ofm) A Katolikus Karitász új igazgatója A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Écsy Gábor plébánost, pápai káplánt, az Esztergom- Budapesti Főegyházmegyei Karitász igazgatóját május 1-jei hatállyal a Katolikus Karitász országos igazgatójává nevezte ki. Az új igazgató munkakörét június 15-én veszi át. Tömegtájékoztatás világnapja Ebben az esztendőben május 4-én ünnepeljük a tömegtájékoztatás 42. világnapját. Erre az alkalomra XVI. Benedek pápa már január 24-én, Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentjének ünnepén megfogalmazta üzenetét A média a főszerep és a szolgálat válaszútján - Keressük az igazságot, hogy megosszuk másokkal! címmel. Most ebből közlünk. Kedves Testvérek! Az idei tömegtájékoztatási világnap témája - A média a főszerep és a szolgálat válaszútján. Keressük az igazságot, hogy megosszuk másokkal! - rámutat arra, hogy a kommunikációs eszközöknek milyen fontos szerepük van az emberek és a társadalom életében. Nincs az életnek olyan területe - különösen, ha figyelembe vesszük a globalizáció igen elterjedt jelenségét -, amelyben a média ne játszana szerepet az emberek közötti kapcsolatokban, a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási folyamatokban. Ezzel kapcsolatban írtam ez év január elsejére, a béke világnapjára szóló üzenetemben: „Az óriási nevelő erővel rendelkező tömegtájékoztatási eszközöknek rendkívüli felelősségük van abban, hogy elősegítsék a család tiszteletét, hogy bemutassák annak reményeit és jogait, és előtérbe állítsák szépségét” Az emberiség ma válaszút előtt áll. A médiára is érvényes, amit a Spe Salvi kezdetű enciklikában írtam a haladás kétarcúságáról, amely kétségtelenül új lehetőségeket nyit a jóra, de megnyitja a rossz mélységeit is, amelyek korábban nem léteztek. Fel kell tehát tennünk a kérdést: bölcs dolog-e engedni, hogy a tömegtájékoztatási eszközök a mindent figyelmen kívül hagyó magatartásnak legyenek alárendelve, vagy olyanok hatalmába kerüljenek, akik manipulálják az embereket. Nem kellene sokkal inkább azért tennünk, hogy az egyén és a közjó szolgálatában maradjanak s hogy elősegítsék a növekedést. (...) A Biblia Éve A Kalocsai Főegyházmegyei Könyvtárban közel ezer, különlegesen nagy értékű Bibliát őriznek. A Biblia Éve kapcsán kiállítást rendeztek, ahol több mint száz Bibliát állítottak ki. A 13. századot megelőzően csak kevés teljes biblia létezett. Másolása drága és időigényes munka volt, az elkészült, óriás méretű könyvet pedig csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe: a zsoltárokat, a prófétákat, és leggyakrabban az evangéliumokat. Az 1200-as években megjelentek a hordozható bibliák, melyek hamarosan nagy népszerűségre tettek szert. Egy ilyen, különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt, kisméretű szentírást csodálhat meg a látogató a speciális üveggel ellátott tárlók egyikében. A 15. századi első nyomtatott könyvek, az ős- nyomtatványok közül a nürnbergi, velencei és bázeli műhelyek munkáiból láthatunk kézzel színezett metszeteket, tollrajzos motívumokkal díszített bibliákat. Külön vitrint szenteltek a kiállítás szervezői a latin nyelvű bibliafordításnak, a Vulgátának, melynek 1590-es római kiadása is szerepel a tárlaton. Protestáns kiadásokban is igen gazdag a főszékesegyházi gyűjtemény. A kiállításon Luther első német fordításai mellett megtalálható a reformátor kézjegyével ellátott, személyes használatú szentírása is. A tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb többnyelvű bibliák képviselik. A 16. században Antwerpenben megjelent négynyelvű kiadás (héber, khaldeus, görög és latin) mellet a kutatók számára legfontosabb 17. századi londoni kiadás is helyet kapott a válogatásban. A héber, görög, khaldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelvű hatkötetes mű mérföldkő a biblikus és a keleti nyelvek kutatásában. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása is olvasható. A magyar fordítások sorából nem hiányozhat az ún. Vizsolyi Biblia mellett az első nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, Káldi György fordításának 1626-os bécsi kiadása sem. Ezek mellett kapott helyet az Aranybiblia, mely a Szent Jeromos Bibliatársulat kiadásában a Biblia évében jelent meg. A társulat igazgatója, Tarjányi Béla professzor a megnyitón elmondott beszédében örömének adott hangot: az ország minden részében programok sokasága születik a Biblia évében, ami azt mutatja, hogy a történelmi egyházak közös kezdeményezése a keresztények körében visszhangra talált.
