Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-04-01 / 4. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. április MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XLVII. rész 1606 —Az év elején Verancsics Faustus Csanádi püspök jelentése szerint az országban legföljebb 300 katolikus áldozár (pap és szerzetes) található, nagyobb részük Horvátországban. —Február 9. A bécsi béketárgyalásokon megegyezés jön létre. (A protestáns vallásgyakorlat marad az I. Ferdinánd és I. Miksa idején volt állapotában: a törökkel egyidejűleg békét kell kötni: a következő országgyűlésen a régi szokás szerint nádort választanak, aki azonban a király és a kormányzó nélkül fontosabb ügyeket nem intézhet: a Szent Koronát Ausztriában, Magyarországhoz közelebb eső helyen őrizzék: a főpapok közül a királyi tanácsban csak a tényleges, tehát nem címzetes, és csak nemes családból való püspökök vehetnek részt: a tisztségeket magyarok kapják vallásukra való tekintet nélkül: a kormányzó nem indíthat az ország törvényivel ellenkező pereket: Bocskai birtokadományai érvénytelenek. Bocskai fejedelem személyes kielégítésként megkapja Erdélyt, de a fejedelemség a korona része marad: a fejedelem évi ajándékot ad a királynak, halála után pedig Erdély visszaszáll az országra és a királyra, aki tetszés szerint rendelkezhet felette. Bocskai hívei, akik az április 24-re hirdetett országgyűlésen megjelennek, büntetlenséget nyernek.) —Március 16. Bocskai István a hozzá Kassára érkező kormányzói megbízottaknak kijelenti, hogy a béke megerősítését az országgyűlésnek tartja fenn. 19-e előtt a pápa prágai nunciusa levélben kéri I. Rudolfot, hogy a február 9-i békének a katolikus egyházra sérelmes cikkeit ne erősítse meg. Ellenkező esetre kéri hazabocsáttatását. 21-én, Mátyás főherceg jóváhagyatja I. Rudolffal a Bécsben kötött békét. - A főhercegek, a beteg és beszámíthatatlan Rudolf császár-király helyett, Mátyás főherceget választják a Habsburg-család fejévé. 22-én, Tokaj várát a császári őrség, több mint egy éves körülzárás után, feladja Bocskai megbizottainak. —Április 4. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Fejedelmi előterjesztés alapján tárgyal a bécsi megállapodásról: Erdély jövendő státuszának meghatározását a fejedelemre hagyja: Bocskai utasítása szerint megszavazza a kért katonaságot: megválassza a Kassán tartandó országgyűlésre a követeit.) 16-án, Bocskai István fejedelem e napra országgyűlést hív ossza Kassára. (24-én, az országgyűlés tárgyalásai megkezdődnek: Kátay Mihály kancellár a fejedelem nevében tartott megnyitóbeszédében a február 9-i megegyezés feletti elégedetlenségét fejezi ki: 25.: a rendek megkezdik a békepontok módosításáról szóló vitájukat: Május elején: tagadó választ adnak Mátyás főherceg felszólítására, hogy küldjenek követeket a pozsonyi országgyűlésre: május 12.: elfogadják a februári megegyezés megváltoztatására javasolt szöveget: május 15.: Illésházy István br. május 12-i kelettel részletes utasítást kap a bécsi béketárgyalások folytatására: 16.: az országgyűlés törvények fogalmazsa nélkül eloszlik.) 24-én, I. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Június végén: az igen gyér számban megjelent rendek egyetlen hivatalos tárgyalási nap nélkül szétoszlanak.) —Tavasszal a székelyek szervezkedése folyik Rudolf havasalföldi támogatásával Bocskai István erdélyi uralma ellen. —Május 20-án Mátyás főherceg, arra való hivatkozással, hogy a kassai országgyűlés kívánságainak teljesítése a katolikus egyház romlását vonná maga után, katonai támogatást kér a spanyol királytól. (III. Fülöp spanyol király kitér a kérés teljesjtése elől. 31-én, a pápai nuncius közli Mátyás főherceggel, hogy a kilátásba helyezett pápai pénzsegély kifizetésére nincs lehetőség. Egyben buzdítja a főherceget, hogy ne engedjen a magyarok követeléseinek, amelyek sérelmesek a katolikus egyházra. —Június 5. A magyar rendek és Bocskai fejedelem béketárgyalási küldöttsége Illésházy István br. vezetésével megérkezik Bécsbe. (7-én megkezdődnek a tárgyalások.) 7-én, Rákóczi Zsig- mond, Bocskai István erdélyi kormányzója, elfogatja a székely mozgalom egyik szervezőjét Rácz Györgyöt. (A mozgalmat megfélemlítéssel elfojtják.) —Július 15. A király kinevezi Forgách Zsigmon- dot országbíróvá (A kinevezés azonban nem lép életbe.). (E rovatunkat az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent négykötetes műből állítjuk össze.)
